Nem szeretjük a kockázatot
A magyar lakosság továbbra is jellemzően inkább a kevésbé kockázatos befektetési lehetőségeket keresi, így a CIB Alapkezelő várakozásai szerint a hazai befektetési alapok piacán a részvény befektetéseket is tartalmazó vegyes alapok kerülhetnek előtérbe. A pénzintézetnél a tavalyi vagyonnövekedés közel negyede, mintegy 9 milliárd forint is ebben az alapkategóriában jelent meg, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a CIB alapokban kezelt vagyon növekedésének mértéke lényegesen meghaladta a teljes piaci növekedés mértékét.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Tavaly a stagnáló kereslet mellett jelentősen átrendeződött a befektetési alapok piaca Magyarországon. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai alapján az alapok vagyona mindössze 1,4 százalékkal, 5804 milliárd forintra nőtt. Ezen belül a pénzpiaci és a tőkevédett alapok vagyona zsugorodott, míg az árfolyamvédett, az árupiaci és az ingatlanalapokban komoly tőkebeáramlást észleltek.
A CIB Alapkezelő jóval felülmúlta a piac növekedését, hiszen az általa kezelt vagyon 411 milliárd forintra, azaz 9 százalékkal bővült. A társaság piaci részesedése ennek köszönhetően 2016 év végére meghaladta a 7 százalékot.
Stagnáló piacon növekedni
A CIB Alapkezelő tapasztalatai szerint a lakosság tart a legkockázatosabb, tisztán részvényekbe vagy tisztán árupiaci eszközökbe fektető alapoktól, de nem szívesen mond le a hozamról sem. Ezt az igényt a biztonságos (bankbetét, kötvény, állampapír) és kockázatos (részvény, árupiaci) befektetéseket ötvöző vegyes alapok kielégíthetik, melyekkel a direkt részvénybefektetésnél alacsonyabb kockázatvállalás mellett a kockázatmentesnél magasabb lehet az elérhető hozam.
„A tavalyi évben komoly érdeklődés mutatkozott az egyik dinamikus vegyes alapunk iránt, amely piaci szinten a legnagyobb kezelt vagyonnal rendelkező alapunk ebben a termékkategóriában. Az alap az indulásától 2016 év végéig átlagon felüli, 7,62 százalékos hozamot ért el. Az idei évben folytatjuk ezt a termékfejlesztési irányt és portfóliónkban az alacsonyabb kockázatot hordozó vegyes- vagy akár az abszolút hozamú alapok térnyerésére számítunk” – közölte Komm Tibor, a CIB Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A növekedés másik összetevőjét a CIB Alapkezelőnél az árfolyamvédett származtatott alapok jelentették, hiszen ezek ötvözik a részvénypiac hozamlehetőségét kötvényjellegű tulajdonságokkal, így közepes kockázat mellett versenyképes hozamot termelhetnek. A tőke- és árfolyamvédett származtatott befektetési alapok a teljes magyar piacnak legfeljebb 10 százalékát teszik ki.
A befektetési alapkezelők számára komoly kihívást jelentettek 2016-ban is a lakossági állampapírok, amelyek kockázatmentesen vonzó hozamot tudtak kínálni. „A piacon egyre nagyobb teret kapnak a lakossági állampapírok, ami a kedvező hozamlehetőségek mellett a portfólió szemléletre is ösztönzik a befektetőket” – jelentette ki Komm Tibor.
Mibe fektessünk 2017-ben?
E kérdésre jelenleg egy kérdéssel lehet felelni: attól függ, mit csinál majd az Egyesült Államok megválasztott elnöke, Donald Trump. Ha a választási kampány ígéretének megfelelően laza költségvetési politikát folytat, az felpörgeti az amerikai gazdaságot, és a már megindult inflációt is tovább emeli.
A növekvő infláció viszont további kamatemelésre kényszeríti az amerikai jegybankot, tehát a monetáris szigorítás is folytatódik. Továbbá a protekcionizmus erősödése várható, azonban ez nem jelenti azt, hogy globális kereskedelmi háború alakulna ki. A gazdasági intézkedések eredője ezért pozitív lesz, ami támogatja a gazdasági növekedést és javítja a befektetési hangulatot is.
Ez nemcsak a tőkepiacon, hanem a reálgazdaságban is megjelenik tőkeberuházások formájában, ami javíthatja a tőzsdei cégek eredménytermelő képességét és így a részvénypiac teljesítményét is. Az emelkedő infláció és kamatemelések vesztese a kötvénypiac lesz.
Ugyancsak a részvénypiacnak kedveznek a világ fejlett országaiban végbemenő folyamatok. Japánban fennmaradhat a lassú gazdasági növekedés, és az erősödő dollárhoz viszonyítva gyenge jen tovább segítheti az exportőröket és a japán tőzsdét. Az Európai Unióban az élénkülés jeleit mutatja a gazdaság és az infláció is elkezdett emelkedni, de egyelőre az Európai Központi Bank az év nagy részében aligha változtat laza monetáris politikáján és folytathatja eszközvásárlásait is.
A közép-kelet-európai régióban és Magyarországon a gazdasági mutatók ugyancsak további részvénypiaci emelkedést jeleznek előre. Így a magyar tőzsde két év rally után is tovább emelkedhet 2017-ben. A magyar kötvények mozgását a globális trendek mellett az MNB laza monetáris politikája is befolyásolja, tompítva a hozamemelkedés külső hatásait. Mindent összevetve megállapítható, hogy 2017-ben a befektetőknek elsősorban politikai és nem gazdasági kockázatokkal kell számolniuk.
