A „főszereplő” gyerekek persze ezt igazságtalannak érzik. Talán mi, felnőttek is értetlenkedünk a videót nézve, hiszen tényleg ugyanazt a munkát végezték, ugyanannyi járna.
A kisfilm persze happy enddel zárul, a fiúk megosztják a saját köveiket a lányokkal, hogy a végén mindenkinek ugyanannyi legyen. Lelket simogató látni, hogy a gyerekek milyen könnyedén kezelik és hárítják el a nemi megkülönböztetésből adódó helyzeteket.
A videó ezen a linken tekinthető meg.
A felnőtt világ egy kicsit más
Ez a kísérlet tökéletes arra, hogy meglássuk, lenne mit tanulnunk a gyerekektől az élethez és az embertársainkhoz való hozzáállás terén. Viszont azzal kapcsolatban is felnyitja a szemünket, hogy a mai világban is éppúgy különbség van a színes kavicsok elosztásában, ráadásul jelentős.
Napjainkra természetesen rengeteget javult a nők helyzete a világ nagy részén: dolgozhatnak, karriert építhetnek, utazhatnak, és szabadon dönthetnek úgy, hogy nem szülnek. Európa közepén élve furcsa lehet belegondolni, hogy a mai napig vannak azonban olyan kultúrák, ahol megszabják a nőnek, hogyan öltözködhet, hova mehet, kivel találkozhat, kihez mehet hozzá, és hogyan kell szólítania az urát.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
Minket ez a része – szerencsére – nem érint, viszont még így is sok kellemetlenséggel kell szembenéznie a “gyengébbik nemnek”, beleértve ezt a megnevezést is. Hiszen hátrányba kerülhet egy nő, ha az állásinterjún azt vallja, hogy 5 éven belül szeretne gyermeket vállalni; nehézséget okozhat a GYED-ről, GYES-ről való visszatérés; egy folyton betegeskedő kicsivel bajlódó anya pedig megküzdhet néhány rosszalló pillantással az állandó táppénz miatt, ráadásul még a kevesebb fizetésnek is örülnie kell. A fórumokon olvasható tapasztalatok és rémtörténetek legalábbis ezt mutatják. Mindezt úgy, hogy egy tavalyi KSH tanulmány szerint a házimunka – ami gyakorlatilag a nők fizetés nélküli munkája – figyelembevételével a GDP értéke is mintegy negyedével magasabb lehetne.
Ugyanolyan, csak néhány szám a különbség
Az Európai Közösség alapító egyezményében már évekkel ezelőtt meghatározták az esélyegyenlőség alapelveit. Ezek közé tartozik többek között a nemzeti hovatartozás miatti diszkrimináció tilalma és a nők és férfiak egyenlő bérezése is.
A fizetés meghatározásánál tehát törvénybe ütköző lenne csupán a jelentkező neme alapján dönteni. Az azonos szaktudást, nyelvismeretet és tapasztalatot ugyanúgy meg kell fizetnie a munkáltatónak. Egyes számítások szerint azonban még ilyen esetekben is vannak eltérések: a nők átlagosan nagyjából 1,5 százalékkal kevesebbet kapnak, mint az ugyanolyan képességekkel és szakmai múlttal rendelkező férfi kollégájuk.
Ez nem is tűnik olyan soknak, hiszen egy 150 ezres “férfi fizetés” esetén a nő mindössze 2250 forinttal kapna kevesebbet, egy 400 ezer nettót érő pozícióban pedig 9 ezer forinttal maradna le a nő. Persze csak akkor, ha valóban úgy határoznák meg a hölgyek fizetését, hogy az urakéból levonnak másfél százalékot. Bár ez elég elképzelhetetlennek hangzik.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az elmúlt évek tapasztalatai és számai alapján viszont elmondható, hogy a női bérszakadék egy valóban létező dolog, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint is.
A 2015-ben például átlagosan 16,3 százalékkal volt alacsonyabb a nők órabére Európában, ami azt jelentette, hogy kvázi 59 napot (november másodikától) ingyen dolgoztak. Ez a dátum az elmúlt 2 évben valamennyivel későbbre tolódott – tavaly például november 10-én volt a “női bérszakadék napja” -, de még mindig létező jelenség. 2017-ben mintegy 9,5 százalékkal kerestek kevesebbet a magyar nők férfi kollégáiknál.
Ez azért is meglepő, mert hazánkban a felsőoktatásban részvevők többsége – nagyjából 60 százaléka – nő, és átlagosan jobb tanulmányi eredményeket is érnek el, mint a férfiak. Ráadásul a vezető pozíciók mintegy 40 százalékát töltik be hölgyek, így még meglepőbb a 10 százalékhoz közelítő bérszakadék.
A legnagyobb egyenlőtlenséget egyébként Indiában mérték tavaly, ahol 56 százalékkal ért kevesebbet a nők munkája. A helyzet Belgiumban a legjobb, ám még ott is 3 százalékos a különbség a két nem átlagfizetése között.
Mi lehet a megoldás?
A jó hír, hogy a hazai munkáltatók egy része már észlelte a problémát, és különböző belső programokkal igyekeznek kiküszöbölni a fizetések egyenlőtlenségeit, illetve növelni a nők biztonságérzetét.
Be kell azonban látni, hogy a bérszakadék kialakulásában sajnos komoly szerepet játszik a hivatásválasztás is: a minimálbér-szektort – például a kisgyermekgondozói vagy az egyszerű irodai munkákat ellátó pozíciókat – jellemzően inkább nők választják, míg a jól fizető fejlesztői vagy mérnöki állásokat többségében férfiak töltik be.
Egy néhány éves felmérés szerint Amerikában a 10 legrosszabbul fizetett szakma közül 9 inkább a nők körében népszerű, míg a 10 legjobban fizetett területre főleg férfiak pályáznak.
Esélyegyenlőtlenség a filmvásznon
Hollywoodban sincs minden aranyból – már ami a női filmsztárok csillogó életét illeti. A mai napig uralkodik ugyanis az a sztereotípia, hogy a nők nem hoznak annyi pénzt egy produkciónak, mint a férfi színészek. Valószínűleg emiatt lehet, hogy az elmúlt 5 évben minden Oscar-jelölt filmbe befektetett dollárból 75 centet férfi főszereplős filmre költöttek.
A BBC márciusban közzétett elemzése viszont ledöntötte ezt a tévhitet: kiderült ugyanis, hogy a női főszereplős filmek a költségeknek átlagosan több mint dupláját hozták vissza, míg a férfi főhősről szóló mozifilmek általában csak másfélszeres nyereséget értek el az utóbbi években.
Voltak azonban igazi kasszasiker női főszereplős filmek is mostanában. A 2016-os, A számolás joga című dráma például a befektetett pénz több mint hatszorosát hozta vissza, az idei Oscar-jelölt filmek közül pedig a Lady Bird robbantott igazán nagyot: 4,2-szeres nyereséget könyvelhetett el.
A meglepő számoknak azonban van egy árnyoldala is: a női főhőssel forgatott filmeknek általában 20 százalékkal alacsonyabb a költségvetésük, mint a férfi sztárok produkcióinak.
