A NATO vezetői a héten készülnek összeülni Madridban, hogy döntsenek az úgynevezett Stratégiai Koncepcióról, a 30 tagú szövetség legfontosabb dokumentumáról. A nagyjából évtizedenként frissített szöveg megerősíti a NATO értékeit, kollektív értékelést ad a biztonsági kihívásokról, és útmutatóként szolgál a csoport jövőbeli politikai és katonai fejlődéséhez. Stoltenberg megismételte a szövetség azon szándékát, hogy Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai támadása nyomán Oroszországot a biztonságot fenyegető „legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetésnek” ismeri el. „A héten Madridban tartandó NATO-csúcstalálkozónk átalakító jellegű lesz, számos fontos döntéssel, többek között az új biztonsági valóságnak megfelelő új stratégiai koncepcióról” – mondta Stoltenberg sajtótájékoztatóján. „Átalakítjuk a NATO Reagáló Erőket, és a magas készültségű erőink számát jóval 300 000 fölé növeljük” – tette hozzá.
Ez az ígéret mintegy 650%-os növekedést jelent, tekintve, hogy a NATO megerősített reagáló erői jelenleg mintegy 40 000 katonából állnak. „Ezek a csapatok együtt fognak gyakorolni a hazai védelmi erőkkel, és megismerkednek a helyi terepviszonyokkal… hogy zökkenőmentesen és gyorsan tudjanak reagálni bármilyen vészhelyzetre” – mondta Stoltenberg.
Elrettentés tagadással
Az intézkedés Oroszország szomszédainak összehangolt felhívását követi, hogy erősítsék meg a védelmet Európa keleti szárnyán. A balti államok, Észtország, Lettország és Litvánia azt mondták, hogy Oroszország ukrajnai inváziója miatt alapvetően meg kell változtatni a NATO meglévő katonai konstrukcióját. A három ország, amelyek mindannyian a NATO és az Európai Unió tagjai, többször felszólította a NATO-t, hogy jelentősen növelje a térségben állomásozó külföldi csapatok számát, és gondolja át a szövetség jelenlegi „háromdrótos” megközelítését. Ehelyett az észt külügyminisztérium a „tagadás általi elrettentés” stratégiáját szorgalmazza. Egy ilyen váltás eredményeként a NATO jelentősen növelné a szövetséges erők számát Európa keleti szárnyán, hogy Észtország, Lettország és Litvánia egy orosz invázió esetén hitelesen tudjon harcolni területük védelmében, miközben a szélesebb szövetség megerősítésére vár.
„A csúcstalálkozón megerősítjük az előretolt védelmünket. A szövetség keleti részén lévő harccsoportjainkat egészen a dandárszintig fokozzuk” – mondta Stoltenberg, megjegyezve, hogy a katonai megerősítéshez további beruházásokra is szükség lesz a NATO-tagok részéről. A nemrégiben közzétett védelmi kiadási adatokat kommentálva Stoltenberg elmondta, hogy 2022 a nyolcadik egymást követő év lesz, amikor az európai szövetségesek és Kanada növelik a kiadásokat. Stoltenberg szerint az év végéig „jóval több mint” 350 milliárd dollár többletberuházást hajtanak végre a csoport 2014-es védelmi beruházási ígérete óta. Ez arra a NATO-megállapodásra utal, hogy a szövetséges tagok egy évtizeden belül a bruttó hazai termék legalább 2%-át védelmi célokra fordítják. Stoltenberg szerint a 2%-os referenciaértéket „egyre inkább padlónak, nem pedig plafonnak tekintik”.
Az Oroszországra való összpontosítás mellett Stoltenberg elmondta, hogy a NATO aktualizált stratégiai koncepciója először foglalkozik majd Kínával „és azokkal a kihívásokkal, amelyeket Peking jelent a biztonságunk, érdekeink és értékeink számára”. „Az új koncepció számos más fenyegetéssel és kihívással, köztük a terrorizmussal, a kibernetikai és a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos változó megközelítésünkkel is foglalkozik majd” – tette hozzá.
