Horváth Ferenc arról is beszélt, hogy a Mol nemrég tárgyalásokat folytatott Iránnal és készen áll kőolajat importálni onnan a tengeren és az Adria-vezetéken, ha adottak a lehetőségek.
Az oroszoktól veszik a legtöbbet
A Mol olajfinomítót működtet Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban. Ezen kívül kutatási és termelési koncessziókkal rendelkezik az Északi-tengeren, továbbá egyebek között Pakisztánban és Irakban. A Molnak 14 országban van olaj-, gázkitermelési és -kutatási érdekeltsége, amelyek termelése 2014-ben mintegy 36 millió hordó olajegyenértéknek felelt meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
A Mol olajszükségletének legnagyobb részét Oroszországból fedezi, de mintegy 20 százalékát más forrásból vásárolja meg a kibővített Adria-olajvezetéken. Horváth Ferenc kiemelte, hogy a Mol tavaly évtizedek óta a legjobb évet zárta a downstream üzletágban, mert hasznot húzott az alacsony olajárakból és az emelkedő finomítói árrésből, miközben nőtt a hatékonyság is. Az alacsony üzemanyagárak és a közép-kelet-európai térségben növekvő GDP jelentősen hozzájárult a fogyasztás növekedéséhez a régióban – mondta, hozzátéve, hogy az idén a Mol 3-4 százalékos növekedésre számít.
Készlet-átértékelés kell
Az olajár esése miatt készlet-átértékelésekre lesz szükség a downstream üzletágban – mondta Horváth Ferenc. Úgy vélte, hogy a következő két évben a finomítói árrés hordónként 4-5 dollár lesz, ami „igen pozitív eredmény”. Közölte, értékvesztést kell majd elkönyvelni az Akri-Bijeel mező tekintetében Irak kurdisztáni régiójában és más upstream eszközökön is várhatóak leírások az alacsony olajárak miatt – de számokat nem közölt.
A Mol petrolkémiai üzletága, amely a csoport EBITDA-jának (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 20-30 százalékát adja, az idén ismét erőteljesen növekszik a kedvező marginnak köszönhetően. Az integrált petrolkémai margin az utóbbi hónapokban tonnánként 750 euró volt, és nem hiszem, hogy 500 euró alá csökkenne a következő évben – mondta Horváth Ferenc
