Kohári Gábor, a Deloitte Zrt. Ingatlanszektorra szakosodott munkacsoportjának vezetője elmondta: Éves alapon a megfigyelt országokban a lakóingatlanok árnövekedése egymástól nagyon eltérő képet mutatott. Ausztria és Németország érte el a legnagyobb áremelkedést (sorrendben 7, illetve 5 százalékos eredménnyel), míg Olaszországban és Spanyolországban még mindig estek az ingatlanárak tavaly (rendre 5, illetve 13 százalékkal).
A legdrágábbak, s a legkevésbé azok
A legdrágább európai városoknak továbbra is London és Párizs számítanak. Londonban a központhoz közel az átlagos négyzetméterenkénti ár meghaladja a 10 000 eurós értéket. Párizsban a használt lakások négyzetméterenkénti árai elérték az átlagosan 8 140 eurós szintet.
Az előbbiekkel szemben Budapest, Lisszabon és Varsó a spektrum ellentétes oldalán helyezkednek el, sorrendben 1140, 1640, illetve 1704 eurós átlagos négyzetméterenkénti árakkal, így az utóbbi városok alkották 2013-ban a legkedvezőbb árú lakóingatlanokkal rendelkező fővárosok csoportját.
Saját tulajdon elérhetősége a régióban
A saját lakástulajdon elérhetősége jelentősen változik a vizsgált országok között. Amíg Dániában már 2,1 éves bruttó jövedelem elegendő új lakás vásárlásához, addig Csehországban 7,2 évnyi bruttó jövedelemre van szükség ugyanehhez.
Lengyelországban és Magyarországon ez az érték egységesen 7,4 év. Ugyanakkor hazánkban a kedvezően alakuló ár-jövedelem szinteknek köszönhetően a mostani, 2014-es mutató a legkedvezőbb a 2003-as 2004-es fellendülés óta.
Lakásépítések alakulása a régióban
A legmagasabb arányú lakásfejlesztés 2013-ban Oroszországban volt, 1000 főre vetítve 6,5 elkészült lakással. A nyugat- európai országok között Franciaországban volt a legaktívabb lakásfejlesztés, 1000 főre vetítve 5 elkészült lakással, melyet szorosan követett Ausztria, 4,7 elkészült lakással 1000 főre vetítve.
Spanyolországban, a legnagyobb kínálati lakásállománnyal rendelkező országban folytatódott az eddigi tendencia a fejlesztések visszaszorulásában, itt a lakóingatlan-beruházások volumene 45%-kal maradt el az EU átlagtól. A legalacsonyabb lakásépítési aktivitást Magyarországon rögzítették, 1000 főre vetítve 0,7 elkészült lakással, ami alig egyharmada az EU-s átlagértéknek.
Hazánkban a jelenlegi alacsony építési volumen, továbbá a lakásvásárlás szempontjából egyre kedvezőbb gazdasági feltételek könnyen az új építésű kínálati állomány gyors elapadásához vezethetnek, ami a továbbiakban kihívás elé állíthatja a lakásfejlesztőket.
Javuló helyzet Magyarországon 2014-ben
A Deloitte jelentése szerint Magyarországon az évek óta tartó árcsökkenés megállni látszik, ideális körülményt teremtve lakásvásárlás szempontjából, legyen szó saját használatú, vagy épp befektetési célú ingatlanról. A fejlődés lehetséges indikátorai a viszonylagosan alacsony lakásárak, az emelkedő reáljövedelmek, a javuló munkanélküliségi mutatók és a kedvező hitelkamat-szint.
Csökkenő kamatok az új hiteleknél
Az elmúlt hónapokban érzékelhetően megnövekedett a lakáshitelek iránti érdeklődés. Ennek viszonylag nagy része a felújításra, modernizálásra, illetve használt lakás vásárlására igényelt hitel, és egyelőre alacsony részesedéssel van jelen az újlakás-építés.
A lakáscélú hitelkamatok esését segíti a Magyar Nemzeti Bank alapkamat-csökkentése: 2012. augusztus óta az alapkamat visszavágása folyamatos volt; az alapkamat idén nyáron elérte a történelmi mélypontot jelentő 2.10%-ot.
A bankok növekedő hitelkihelyezési hajlandósága szerencsésen párosul a teljes hiteldíj mutató csökkenésével. Konstrukciótól függően az ingatlan célú jelzáloghitelek 5% körüli THM mutatótól elérhetőek.
A Deloitte-Scale Bankindex, amely a lakosság banki termékekkel kapcsolatos attitűdjeit méri Magyarországon, szintén a hitelfelvételi kedv egyértelmű emelkedését jelzi, ami további felhajtóerővel bírhat a lakáskeresletre és az ingatlanárakra is.
