Jelentős problémákról számoltak be a cégek a garantált bérminimum emelése kapcsán – derült ki a GKI Gazdaságkutató felméréséből.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. A felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felül-reprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alul-reprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
Így élték meg a cégek
A vállalatok a kötelező béremelést egyértelműen negatívan élték meg, ugyanakkor a méret növekedésével ez egyre kevésbé jelent problémát. A minimálbér emelésével kapcsolatban a 250 fő alatti vállalatok közel azonos mértékben jeleztek negatív hatásokat, a 250 fő feletti létszámmal rendelkező cégek inkább semleges hatásról számoltak be.
A garantált bérminimum emelése minden méretkategóriában a fentinél nagyobb problémát okozott: ez esetben a nagyvállalatok is jelentős gondokról számoltak be.
A kereskedelmet kevésbé érinti
Az ágazati bontás a helyzet jobb megértését segíti, részletesebb képet ad a terhek munkáltatói megítéléséről. Legnegatívabban a könnyű- és élelmiszeripar értékelte az intézkedéseket, de a minimálbér emelése az átlagosnál nagyobb nehézséget jelent az építő-, a feldolgozó és a vegyiparnak is.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A korábbi erőteljes béremelések hatására a mostani kötelező emelés kevésbé érinti a kereskedelmi cégeket. A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) növelése még a minimálbéremelésnél is súlyosabb helyzetet eredményezett szinte minden ágazat számára. Meglepő módon ez esetben is a kereskedelemben működő vállalatok a legkevésbé érintettek.
A minimálbér emelések költségnövekedését a 250 fő alatti vállalatok nagyjából azonos mértékűnek (11-13 százalék) becslik. A nagyvállalatok azonban „csak” 7,5 százalékos növekedést várnak.
A várható költségek és a kötelező béremelés volumenének eltérését több tényező is magyarázza. A legfontosabb, hogy mennyien voltak minimálbéren foglalkoztatva az adott cégnél, de a vállalatok már számolhattak a munkáltatói járulékcsökkentés okozta költségcsökkenéssel, illetve a bértömeg növekedés mérséklésének lehetséges módjaival (részmunkaidő, munkaköri átsorolás, esetleg elbocsátás stb.).
Így alakulnak a többletköltségek
A legnagyobb többletköltséggel a könnyűipar számol, ez esetben a 2016-os szinthez képest 19 százalékos növekedést várnak. A vállalati 11 százalékos átlagot meghaladó ágazatok továbbá az építő- és élelmiszeripar (15, illetve 14 százalék). Az átlag körül emelkednek a költségek az üzleti szolgáltatásokban és a feldolgozóiparban (12,5 százalék, illetve 12 százalék).
Az átlagtól kissé elmarad a bérköltség növekedése a gép-, a fém- és a vegyiparban (10 százalék). A terhek által legkevésbé érintett ágazat a kereskedelem, ahol 9 százalék alatti költségnövekedéssel számolnak.
Összességében tehát az látszik, hogy a hazai kis-és közepes vállalkozásokat (kkv) súlyosan érintette a minimálbér és a szakmai garantált bérminimum emelése, mivel a létszám fele ilyen bérkategóriájú foglalkoztatott. A nagyvállalatok esetében a dolgozók 29 százalékát érintik az intézkedések, így az összhatás is kevésbé súlyos.
