Nem lesz közös fellépés
A hetilap értesülése alapján Angela Merkel a héten telefonon egyeztetett görög kollégájával, aki elmondta, hogy a görög parti őrség semmiképpen nem működik együtt a török parti őrséggel az Égei-tenger keleti részén kialakult helyzet rendezésében.
A térségben az embercsempészek szinte háborítatlanul tevékenykednek. A görög fél azonban nemcsak arra nem hajlandó, hogy közösen járőrözzön a törökökkel, hanem arra sem, hogy összehangolják a járőrözési tevékenységet.
Alekszisz Ciprasz ezt azzal magyarázta, hogy Görögország nem kíván a határok közvetett elismeréseként értelmezhető jelzéseket, gesztusokat tenni. A Welt am Sonntag értékelése szerint a görögök elzárkózása súlyos csapás Angela Merkel válságkezelő tervére, amelynek egyik központi eleme a görög-török uniós határ védelmének erősítése.
Erdogan kezében a sorsunk
A fejlemény azt jelenti, hogy a kancellár már csak Recep Tayyip Erdogan török államfőre számíthat.
„Ha Erdogan intézkedik, a balkáni migrációs útvonal 5-6 nap alatt elnéptelenedik” – mondta a Welt am Sonntagnak Angela Merkel egy név nélkül nyilatkozó bizalmasa.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A lap szerint a kancellár normális körülmények között soha nem utazott volna két héttel egy parlamenti választás előtt Törökországba, hogy tárgyaljon az államfővel és a miniszterelnökkel.
Angela Merkel a vasárnapi isztambuli látogatásra azért vállalkozott, mert Erdogan ezt szabta meg a menekültválság kezelését célzó uniós akcióterv támogatásának egyik feltételéül – írta a Welt am Sonntag.
Görögországnak és Törökországnak évtizedek óta vannak területi vitái, és a két NATO-tagország viszonya hagyományosan feszült.
Szakértői vita a kérdésről
Megsérti a schengeni egyezményt a görög kormány azzal, hogy nem állítja meg a menekülteket a határain, és ezért az uniónak fel kellene lépnie vele szemben – vélekedett Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója szerint viszont az EU-nak kevés eszköze van arra, hogy az ilyen esetekben érvényesítse akaratát.
Az M1 Szemtől szembe című műsorában Mráz Ágoston Sámuel elmondta, hogy Görögország esetében egy európai, „eminens és fontos” jogszabály megsértéséről van szó, hiszen az állam része a schengeni egyezménynek. „A jogokból kötelezettségek is erednek, Görögország megsérti a kötelezettségeit” – hangsúlyozta.
Újabb kettős mérce?
A Nézőpont Intézet vezetője szerint azok, akik Németországot „sejtik” a görög felelősségvonás elmaradásának hátterében, jogosan gondolják ezt: ebben az esetben kettős mércéről van szó. Boros Tamás viszont úgy vélte, hogy azt érdemes megnézni, melyek azok az esetek, amelyekben az EU fel tud lépni és melyek azok, amelyekben nem.
Az EU-nak például gazdasági kérdésekben komolyabb hatásköre van, mint határvédelmi kérdésekben. Arra, hogy esetleg a görög-török határon egy európai hadsereg fellépjen, a szervezet nem jogosult – tette hozzá. „Jelen körülmények között a görög szuverenitásba való közvetlen beavatkozásnak ez egy olyan foka lett volna, amit nem lehet megcsinálni, főleg, ha Görögország ezt nem szeretné” – mondta a Policy Solutions stratégiai igazgatója.
