A bizottság szerint a magyar földtörvény a külföldi és a
belföldi befektetőket egyaránt megfosztotta szerzett jogaiktól és
befektetéseik értékétől anélkül, hogy ennek fejében kárpótlást
biztosított volna.
Az uniós bizottság álláspontja szerint a törvény kihirdetése és
hatálybalépése közötti időszak rendkívüli rövidsége ahhoz vezetett,
hogy a befektetőknek nem volt lehetőségük alkalmazkodni az új jogi
környezethez. Következésképpen a törvény oly módon fosztotta meg a
meglévő befektetőket szerzett jogaiktól és befektetésük értékétől,
hogy ennek során nem biztosította az Európai Unió Alapjogi
chartájában foglalt jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jog
tiszteletben tartását.
A bizottság arról tájékoztatott, hogy a magyar földtörvényben
foglaltak szerint az eredeti szerződésekre húszéves átmeneti
időszak vonatkozott, ami azt jelenti, hogy 2033. január 1-jén
kellett volna lejárniuk. Az új törvénnyel ez az időszak négy és fél
hónapra rövidült, így a befektetői szerződések 2014. május 1-jén
szűntek meg kárpótlás nélkül.
Az Európai Bizottság 2014 októberében felszólító levelet, majd
2015 júniusában indokolással ellátott véleményt küldött
Magyarországnak, amelyben arra kérte a magyar hatóságokat, hogy
szabályaikat hozzák összhangba az uniós joggal. Mivel a bizottság
nem kapott értesítést a helyzet orvoslására hozott intézkedésekről,
az Európai Unió Bíróságához fordult Magyarországgal szemben.
2013 decemberében az magyar országgyűlés jóváhagyta az
úgynevezett haszonélvezeti jog – a magyarországi befektetők
tulajdonában álló földterületek használatához és hasznainak
beszedéséhez jogot biztosító szerződések – megszüntetéséről szóló
törvényt.
A bizottság véleménye szerint a törvény a külföldi és a
belföldi befektetőket egyaránt megfosztotta szerzett jogaiktól és
befektetéseik értékétől anélkül, hogy ennek fejében kárpótlást
biztosított volna.
Ez sérti a tőke szabad mozgása és a szabad letelepedés elvét –
jelentette ki közleményében az Európai Bizottság.
