Sötét mód ikon
2026 június 27
A cégek esete a szankciókkal és az önellenőrzéssel

A cégek esete a szankciókkal és az önellenőrzéssel

Változás jöhet

Falcsik István, az RSM Hungary vámüzletágának vezetője kiemelte, hogy a felmérés eredményei egyértelművé tették, indokolt a jogorvoslati rendszerben olyan változtatások kezdeményezése, amelyek csökkentik a gazdálkodók anyagi terheit. Változtatást igényelnek a jogorvoslati eljárás egyes részei, a felmerülő illeték fizetésének esedékessége és a szankciók kiszabásának időpontja terén.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]

„A tapasztalatok alapján kezdeményezni fogjuk a szabályozás kedvező irányú változtatását. A szabályozó államnak is érdeke, hogy a jól prosperáló és szabályosan működő vállalatok számára élhető keretek álljanak rendelkezésre, érdemes a vámszabályok és az adószabályok peremfeltételeit összehangolni az utóbbiakhoz igazítani ott, ahol azok jól működnek.   

Az önellenőrzés még nem gyakorlat, noha az ismert, hogy a szankciók elkerülését segítené. 

Eredmények

Az RSM felmérése vizsgálta, hogy a gazdálkodók milyen mértékben vannak tisztában a szankciókra, valamint azok elkerülésére és kezelésére vonatkozó rendelkezésekkel.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A megkérdezettek közel 80 százaléka tisztában van azzal, hogy önellenőrzéssel elkerülhető a vámszankció, ennek ellenére csak a megkérdezettek 32 százaléka ellenőrzi legalább félévente utólag a vámkezeléseit, míg több mint 27 százalék semmilyen módón nem végez utóellenőrzést. A vám és adóhatósági határozatok elleni jogorvoslat túl költséges, hosszú és bizonytalan kimenetelű.

További eredmények

A felmérés rákérdezett, hogy gazdálkodók a megítélésük szerint jogsértő határozatok ellen kezdeményeznek-e jogorvoslati eljárást.  Az érintettek csupán fele nyilatkozott úgy, hogy él jogorvoslati jogával, ha úgy ítéli meg, hogy az adó vagy vámhatóság számára kedvezőtlen döntése jogszabálysértő. A válaszadók fele azonban nem él jogorvoslati lehetőségével a következő okokból:

Közel 20 százalékban az eljárási költségek magas mértékét, több mint 30 százalékuk a fellebbviteli hatóságokba vetett bizalom hiányát, 27 százalék pedig a hosszadalmas eljárást határozta meg a passzivitás okaként.

Túl sok a teher              

A válaszadók kétharmada túlzott mértékűnek tartja a jelenlegi rendszerben a jogorvoslati eljárás illetékét, a jogorvoslati eljárás költségeit.

Ebből adódóan a válaszadók több mint 93 százaléka támogatandónak tartja, hogy a pótlólagosan kiszabott közterhek szankciója, csak a szankció alapját képező határozat jogerőre emelkedését követően kerüljön megállapításra.

Közel 94 százalék véli úgy, hogy az adó és vámhatározatok esetében az eljárási illetéket a gazdálkodóknak a jogorvoslati eljárás végen kellene teljesíteni, amennyiben a fellebbezés megalapozatlan volt.

A felmérésben közreműködő 100 társaság közel kétharmada egymilliárd forintot meghaladó árbevétellel rendelkező, negyede pedig 300 millió forint árbevétel alatti gazdálkodó volt. Iparági megosztást tekintve a vámeljárásokkal érintett termelő és gyártó, valamint kereskedő szektor, valamint a vámszolgáltatásokat nyújtó szállítmányozók, fuvarozók és vámügynökséget működtető vállalatok válaszait dolgozta fel a felmérés.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.