A fogyasztóvédelemről
Tavaly az MNB 302 fogyasztóvédelmi vizsgálatot folytatott le, 273 esetben jogszabálysértést állapított meg, amelyek miatt 258,3 millió forint bírságot szabott ki a piaci szereplőkre -nyilatkozta Freisleben Vilmos, az MNB igazgatója a jegybank szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen bemutatták az MNB 2016-os fogyasztóvédelmi jelentését.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a kockázatok elkerülése érdekében a fogyasztóknak tudatosan meg kellene vizsgálniuk a pénzügyi termékeket, a hitelfelvétel előtt pedig körültekintően kellene eljárniuk.
Freisleben Vilmos kiemelte: tavaly az MNB fogyasztóvédelmi vizsgálatainak fókuszában egyebek mellett a lakáshitelek kamatkockázata, a fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatón (thm-en) kívüli költségei, a biztosítások terén az úgynevezett félreértékesítések és a kgfb szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatások álltak. A jegybank emellett kiemelten vizsgálta az elszámolás, forintosítás végrehajtását és a tőkepiaci szereplők tájékoztatási kötelezettségeinek betartását is – tette hozzá.
Az MNB által szerdán közzétett 2016. évi Pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentés az aktuális pénzügyi fogyasztóvédelmi kockázatokról, a tavalyi legfontosabb jegybanki fogyasztóvédelmi vizsgálatok eredményeiről, illetve az MNB pénzügyi tudatosságát erősítő ismeretterjesztő tevékenységéről számol be.
Számítani lehet a kamatszintek emelkedésére
A jegybanki jelentés szerint a jelzáloghitelek futamideje alatt- főként a lakáshitelek akár 15 20 éves futamidejét is figyelembe véve – számítani lehet az Európa-szerte historikusan alacsony referenciakamatok, illetve azok nyomán a lakáshitelek kamatszintjének emelkedésére. Ezt az új folyósítási hiteleknél viszont részben ellensúlyozhatják a növekvő – az MNB által egyebek közt a fogyasztóbarát lakáshitel-koncepcióval is ösztönzött – banki verseny hatására csökkenő kamatfelárak.
A jelentés alapján tavaly a pénzpiacokon szintén kockázatot jelentettek egyes kis összegű, rövid fedezetlen hitelek teljes hiteldíjmutatón (thm) kívüli költségei, a biztosítóknál a félreértékesítések, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződésekhez kötődő tájékoztatási kötelezettségek betartása. Az alacsony hozamok közepette emellett a tőkepiacon egyes ügyfelek a kockázatosabb, nehezen átlátható befektetések felé fordulnak. A kombinált, bonyolult tőkepiaci termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatás jegybanki ellenőrzése kiemelt feladat volt – áll a jelentésben.
Nőtt a kockázat
A jelentés szerint egyre nagyobb fogyasztóvédelmi kockázatot jelent – az uniós szabályok alapján Magyarországon is tevékenykedő- növekvő számú határon átnyúló pénzügyi szolgáltató, mivel esetükben korlátozottak az MNB felügyeleti jogosítványai. Az elektronikus technológiák térnyerése, a felgyorsult adatáramlás és adatfelhasználás pedig a pénzügyi ügyfelek személyes adatainak védelme kapcsán okozhat problémákat.
Freisleben Vilmos elmondta: tavaly az elszámolás vizsgálata során 226 pénzügyi intézmény és 96 követeléskezelő tevékenységét tekintették át, a vizsgálatok lezárultával 155 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki, igaz, ebből 110 millió forint büntetést egyetlen piaci szereplőre róttak ki.
Idén a zálogházak lesznek a fókuszban
Az MNB-hez mintegy 37 500 ügyfélszolgálati megkeresés és közel 3700 írásos fogyasztói kérelem érkezett 2016-ban, ennek mintegy fele a hitelezésre és adósságkezelésre vonatkozott. A kérelmek száma tavaly a 2015-ös – az elszámolás, forintosítási miatti – kiugró évhez képest közel 40 százalékkal csökkent.
Szabó József Attila, az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának igazgatója elmondta: 2016-ban és idén is többek között a zálogházak lesznek a vizsgálatok fókuszában, a fogyasztóknak ugyanis fontos tudni a beadott zálogtárgyaik kezelésének szabályait, például azt, mikor, milyen határidővel lehet kiváltaniuk a zálogtárgyakat.
Legközelebb júniusban döntenek
Tovább csökkent a jegybank három hónapos betéti állománya a szerdai tenderen, amely így 725 milliárd forintot tesz ki. A közlemény szerint az idei negyedik három hónapos betéti tenderen a jegybank 100 milliárd forint értékben hirdette meg az eszközt, amire a bankok 253 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatokat.
Az MNB 50 milliárd forint értékben fogadott be betéteket, így a 75 milliárd forintos lejáratot is figyelembe véve a három hónapos betéti eszköz állománya 750 milliárd forintról 725 milliárd forintra apadt. A monetáris tanács márciusi ülésén 500 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. második negyedév végén fennálló állományát. A tanács negyedévente határoz a korlát mértékéről, legközelebb júniusban dönt a harmadik negyedév végi szintről.
