Fizetésképtelenné nyilvánították Irán egyik legnagyobb magánbankját, az Ayandeh Bankot. A szankciók súlya alatt összeroppant pénzintézet vagyonát az állami Melli Bank veszi át. A lakosság pánikban tört ki és hosszú sorokban állnak a bank előtt, miközben a hatóságok nyugtatják az ügyfeleket. Állítólag a betétek biztonságban vannak, de a döntés újabb jel a pénzügyi rendszer mély válságára.

Fizetésképtelenné vált Irán egyik legnagyobb magánbankja. Forrás: Unsplash (illusztráció)

Állami kézbe került az Ayandeh Bank

Káosz tört ki szombaton Irán fővárosában, miután hivatalosan csődbe ment az ország egyik legjelentősebb magánbankja az Ayandeh Bank, az ország egyik legnagyobb magánhitelezője. A betétesek hosszú sorokban kígyóztak, attól tartva, hogy elveszítik megtakarításaikat milliárdokban.  A döntés hátterében az egyre erősödő nemzetközi szankciók, a devizatartalékok gyengülése és az iráni gazdaságot sújtó inflációs válság áll – számolt be a bankkal kapcsolatos hírről a Caspian Post oldal.

A bejelentés péntek késő este érkezett az iráni központi banktól, amely kezdeményezte az Ayandeh Bank feloszlatását, és működésének, fiókjainak és kötelezettségeinek az állami tulajdonú Bank Melli Iranba történő átruházását.

Az Ayandeh Bank teljes vagyona az állami bankhoz került

Az iráni központi bank döntése értelmében az Ayandeh Bank összes aktíváját a Bank Melli Iran, az ország legnagyobb állami pénzintézete veszi át.

A 2012-ben alapított Ayandeh országszerte 270 fiókból álló hatalmas hálózatot működtetett, beleértve a 150-et Teheránban, több millió átlagos iráni polgárt és kisvállalkozást szolgálva ki.

A bank kulcsszerepet játszott az ország hitel és befektetési piacán.

Az Isna állami hírügynökség szerint a bank mintegy 4,5 milliárd eurónyi veszteséget halmozott fel, miközben 2,5 milliárd euró adósság is nyomta a mérlegét. A pénzügyi nehézségek már hónapok óta tartottak, de a szankciók súlyosbodása és a külföldi befektetések leállása végül ellehetetlenítették a működést.

„Nincs ok aggodalomra” a lakosságot nyugtatja a kormány

Mohammad Reza Farzin, a jegybank elnöke egy televíziós beszédben próbálta megnyugtatni a lakosságot.

„Számlánként 100 millió rial [körülbelül 200 dollár] biztosítási limitig minden betét teljes mértékben védett és hogy a Bank Melli a nagyobb összegeket szakaszos kifizetési terv keretében fogja kifizetni”–nyilatkozott a bank vezetője.

Az állami televízióban bejelentették, hogy az átvétel már lezárult, és az Ayandeh ügyfelei zökkenőmentesen hozzáférhetnek megtakarításaikhoz.
A bank SMS-ben üdvözölte is az ügyfeleket „a Melli Bank nagy családjában” üzenettel.

Ali Madanizadeh gazdasági miniszter szerint az ügyfeleknek „nincs okuk aggodalomra”, mert a betétek és hitelek kezelése biztonságos kezekbe került.

Szankciók, infláció és pénzügyi válság

Irán gazdasága évek óta az amerikai és európai pénzügyi szankciók nyomása alatt működik.
A bankrendszer nem fér hozzá a nemzetközi fizetési rendszerekhez, a riál árfolyama meredeken gyengül, és az infláció egyes becslések szerint 50 százalék fölé emelkedett.

A magánbankok különösen nehéz helyzetben vannak, mivel korlátozottan férnek hozzá devizaforrásokhoz és állami támogatáshoz.
A mostani eset egyértelmű jelzése annak, hogy a pénzügyi stabilitás tovább gyengül az országban.

A legnagyobb bank csődje Iránban

Az Ayandeh Bank neve nemcsak pénzügyi szektorban volt ismert. A bank finanszírozta a teheráni Iran Mallt, amelyet a világ egyik legnagyobb bevásárlóközpontjaként tartanak számon.
A komplexumban jégpálya, mozik, luxusüzletek és parkok is helyet kaptak, és az ország gazdasági erejének szimbólumaként hirdették megépítésekor.

Most azonban ez a szimbólum is az iráni pénzügyi rendszer törékenységét jelképezi: a magánszektor zászlóshajójának számító Ayandeh bukása mély bizalmi válságot válthat ki a bankrendszerben.

Az elmúlt években több iráni pénzintézetet is államosítottak vagy felszámoltak, miután a szankciók miatt elveszítették likviditásukat.
Elemzők szerint a mostani döntés akár egy pénzügyi dominóhatás kezdetét is jelentheti, hiszen sok közepes méretű bank hasonló problémákkal küzd.

A központi bank célja, hogy megőrizze a lakossági bizalmat, és elkerülje a betétkivonási hullámot, ami a teljes pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztetné.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: YouTube