Az IMF már kedden kiadott World Economic Outlook tanulmányában javította prognózisát a korábbihoz képest, a pénteken kiadott REI tanulmányban megismétlik a főbb számokat, és részletesebb, átfogóbb képet adnak a gazdasági helyzetről.

Nagyobb lesz a növekedés

Ahogy a keddi WEO tanulmányban is szerepelt, a magyar bruttó hazai termék (GDP) reálértéken 2,8 százalékkal nő 2014-ben és 2,3 százalékkal 2015-ben. Tavasszal még 2 százalékos 2014-es és 1,7 százalékos 2015-ös gazdasági növekedést vártak.

Az új adatok szerint a belföldi kereslet 3,8 százalékkal nő idén és 2,5 százalékkal jövőre. Az áprilisi jelentésben még 1,8 százalék, illetve 1,6 százalék szerepelt. Az export növekedése 6,3 százalék lesz 2014-ben és 5,3 százalék 2015-ben az új adatok szerint. A tavaszi jelentésében 5,6 százalékos 2014-es és 5,1 százalékos 2015-es kivitel növekedést valószínűsített az IMF.

A Valutaalap becslése szerint a lakossági fogyasztás 1,3 százalékkal emelkedik 2014-ben, 1,5 százalékkal 2015-ben. Tavasszal kisebb, 0,7 százalékos, illetve 1,1 százalékos növekedést vártak. Az IMF mostani álláspontja szerint 2014-ben 0,3 százalékkal, 2015-ben 2,3 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak. Áprilisban gyorsabb ütemű átlagos inflációra, 0,9 százalékos 2014-es és 3 százalékos 2015-ös adatra számítottak.

Kisebb többlet, nagyobb hiány

A GDP-arányos folyó fizetési mérleg többlete 2014-ben 2,5 százalék, 2015-ben 2 százalék lesz, a korábbi felmérésben 2,7 százalékos és 2,2 százalékos többlettel számoltak, azaz itt kissé romlottak a számok. A GDP-hez viszonyított teljes külső adósság 115 százalék lehet 2014-ben és 108,4 százalék 2015-ben. Tavasszal 114,5 százalék és 105,7 százalék szerepelt az akkori REI jelentésben.

Az IMF a költségvetési hiányt 2,9 százalékosra várja idénre és 2,8 százalékosra jövőre. A tavaszi jelentésben 2014-ben és 2015-ben is 2,6 százalékos hiánnyal számoltak. A GDP-arányos államadósság mértéke szinte változatlan lesz, 2014-ben 79,1 százalékon, 2015-ben 79,2 százalékon állhat. Ebben a statisztikában nincs eltérés az IMF tavaszi és őszi számai közt.

Csak pénzpiaci sokk ne legyen

Az IMF a pénteki tanulmányban is megállapítja, hogy a magasabb közkiadások segítették a magyar növekedést. A jelentésben szerepel, hogy külföldi kitettség és a külső adósság mértéke miatt Magyarországnak továbbra is nagyobb kockázatot jelentenek a pénzpiaci sokkok, mint más régiós államoknak.

A jelentés megemlíti, hogy Magyarországnak elvileg van mozgástere monetáris politikájában, de gyakorlatban ezt nem tudja teljesen kihasználni a fiskális stabilitás ingatag helyzete miatt, és a forint árfolyamának megváltoztatása nélkül.

Gyorsítani kell a növekedést

Az IMF elemzése szerint regionális szinten eltérések vannak. Közép- és Kelet-Európában stabil a növekedés, de a Független Államok Közösségének országaiban lassul. A külső finanszírozási feltételek kedvezőek a geopolitikai kockázatok ellenére is, de Oroszország és Ukrajna kivételt jelentenek, mint érintett felek közös konfliktusukban. A teljes vizsgált övezetben idén 1,2 százalékos növekedés lehet, de csak az Európai Unió új tagországait nézve 2,6 százalékos.

A legfontosabb politikai célkitűzés a gazdasági növekedés gyorsítása, és a jövőbeni növekedési lehetőségek megalapozása. Rövidtávon viszont továbbra is nagyok a növekedési kockázatok: súlyosbodhatnak a geopolitikai konfliktusok, lassulhat az eurózóna gazdasága, bizonytalanság lehet a pénzügyi piacokon az amerikai monetáris politika normalizálódása után.