Először azzal szembesül például Varga János, egy kertészettel foglalkozó vállalkozó, hogy a meleg időszakban több dolgozóra lenne szükség a locsolási munka elvégzéséhez. Figyelembe kell vennie, merre vannak a megbízók kertjei és mennyi időbe telik, mire dolgozói eljutnak egyik megrendelőtől a másikig. Néha tovább tart a munka a szükséges tisztítások, ápolások vagy a növényvédőszerek alkalmazásának szükségessége miatt. Emellett figyelnie kell arra is, hogy szinte mindenki péntekre akar gyönyörű kertet. A megrendeléseknek meg kell felelni, de nem vehet fel túl sok embert, ha a munkaerejüket nem tudja teljesen felhasználni.
Mi történik, ha csökken a kereslet?
„Kicsit trükkös annak meghatározása, hogy mikor és hány munkavállalót vegyen fel, mivel nemcsak a szolgáltatások iránti kereslet függvényében változik, hanem a szezonalitás, a kerttulajdonos földrajzi elhelyezkedése és kérései szerint is eltér.” mondta János, aki négy évvel ezelőtt indította vállalkozását. Sokan mások is bizonytalankodnak, így egyes felmérések szerint a kisvállalkozók mintegy 80 százaléka idén még nem vett fel új munkaerőt, sőt 12 százalékuk csökkentette a létszámot.
A recessziós időszakban és azt követően, túl mély még a pesszimizmus, sok vállalkozó kifejezetten vonakodik új munkavállalók felvételére fordítani a pénzt, ha fennáll az esély a kereslet csökkenésére, mivel rajta marad az újabb elbocsátások anyagi terhe. Mivel a munkahelyek nagyobb része a kisvállalkozói szektorban van, ennek a vonakodásnak elkerülhetetlenül nagy hatása van a munkanélküliségi rátára.
Megoldás lehet a túlóra?
Sokan a túlórák engedélyezésében látják a megoldást, mivel azt egyszerűbb visszarendezni keresletcsökkenés esetén, viszont a meglevő dolgozók túlzott igénybevételével jár, annak minden egészségügyi és mentális következményével együtt. „Szinte kiégnek az emberek. Szükségük van a munkaszünetre. Ezt nemcsak munkaerővel kapcsolatos tudományos következtetések, hanem napi tapasztalatok is igazolják.”
János heti szinten vezeti egy Excell táblán a mintegy 30 fős vállalkozása helyzetét, összevetve a megrendelők számának változását a dolgozói létszám és a felhasznált munkaórák alakulásával (figyelembe véve a megrendelő által kért kerti munkákat, a beültetett növényeket illetve a kertek méretét). Beosztottai részére minden kertre megállapítja a ráfordítandó munkaórák számát és ezt osztja a heti 40 órával. Ha az eredmény magasabb, mint a meglévő létszám, új embert vesz fel.
Vágjunk bele?
Egy népszerű úszóiskolánál ugyancsak meglepődött Balázs, a tulajdonos. Az év holtszezonjában megtartott 15 úszásoktató nem volt elég (nyári szezonban amúgy 25-en oktatnak). A 2006-ban indított vállalkozás gyermekek és felnőttek úszásoktatásával foglakozik. Minden tanulót felvesznek videóra és együtt elemzik mozgását. Ez a hókusz –pókusz versenyelőnyt hozott más úszóiskolákkal szemben, a szülők szinte elolvadnak csemetéjük kapálózása láttán, továbbá még tudományos külsőt is kölcsönöz az úszásoktatásnak. Az ideihez hasonló igényt csak a tavalyi olimpia idején tapasztaltak, ami köztudottan megemeli a sport iránti érdeklődést.
Elhatározta, hogy felveszi a szükséges oktatói létszámot, amivel kiszámította, hogy a munkaerőre fordítandó kiadásai 25 százalékkal emelkednek. Ki tudta számolni, hogy mennyi bevétel-emelkedés szükséges a vállalkozás rentabilitásának növeléséhez. Eredményképpen a vállalkozás részfoglalkozású oktatókkal próbálkozik.
A mennyiség növekedése azonban csalóka lehet. Általában úgy gondolnánk, hogy háromszor annyi megrendelés háromszor annyi munkát jelent, pedig ez ritkán igaz. Például a megfelelő körülmények esetén kisebb gyermekek úszásoktatásánál a csoport létszáma is növelhető, így a munkaerő hatékonyabban tud működni (bár ennek a fizető szülők nem örülnek) az uszodában például két egymás melletti sáv kibérlésével. Emiatt kellett más eszközökkel javítani a szülői elégedettséget.
A számok néha megtévesztők
Egy családi fotók, videók és diák digitalizálására szakosodott vállalkozást hirtelen érte a megrendelések növekedése. Simon úr Facebook hirdetése diszkont kuponokkal váratlanul jól sikerült, és a dolgozók elvégezhetetlenül sok munkával állt szembe. A kuponok szokásos sorsa szerint négy hét alatt lefutott az akció, de ezzel lecsökkent a megrendelők száma is. Ezután újabb kuponos akciókat találtak ki, amelyek váratlanul magas rendelésszámot hoztak. Természetesen a túlórák bevezetése hozott némi megoldást, azonban új dolgozót is felvettek.
Simon úr is napi táblázatot vezet a kritikus pontról: a sorban álló megrendelések számát veti össze az elvégzésükhöz szükséges – általa kalkulált – normaidővel.
Szerinte a túlóra a pótlék miatt költséges, és ráadásul sokszor nem rendelhető el olyan mértékben, ahogy a megrendelések megjelennek. A 16 fős vállalkozásnál az alakult ki, hogy amennyiben a sorban álló megrendelések száma közelíti az 50-et, új embert vesznek fel. Kiszámolta, hogy amennyiben több, mint ötven sorban álló tétel mutatkozik, azok teljesítése az irreális két hetet is meghaladná.
Néha a számok megtévesztőek – mondja Simon úr – elég, ha a munkavezető megemeli a hangját a műhelyben: „Segítség … nem győzzük!”
„Ezt én isteni őszinteségként hallom, és jobban hallgatok megérzéseire, mint bármi másra.” – árulja el.
