Az ukrán állampapírok 17 százalékos kamata elsőre ellenállhatatlanul hangzik a magyar befektetőknek. A valóságban azonban az árfolyamkockázat, a háborús bizonytalanság és a gyenge adósminősítés miatt a nyereség könnyen veszteségbe fordulhat, szélsőséges esetben pedig a teljes tőke is odaveszhet. De mit jelent ez a valóságban, és miért jelenthetnek ez a fajta állampapírok túl nagy kockázatot?

Megéri a 17 százalékos ukrán állampapír?
Miközben a magyar állampapírok biztonságos és kiszámítható, ám mérsékelt kamatot kínálnak, egyre több figyelmes befektető tekintete fordul a határokon túlra. Az ukrán állampapírok például akár évi 17 százalékos hozamot ígérnek, amely hihetetlenül vonzó alternatíva lehet a hazai Bónusz Magyar Állampapír jelenlegi, körülbelül 7 százalékos kamatszintjéhez képest. A csábítás azonban csalóka. A számok mögött komoly kockázatok rejtőznek, amelyekről minden befektetőnek tudnia kell, mielőtt döntene emellett a befektetés mellett.
A vonzó számok mögötti mi a valóság?
Vegyünk egy egyszerű példát. Ha valaki 1 millió forintnak megfelelő összeget helyez el ukrán állampapírban, az éves kamat papíron 17 százalék. Ez közel félmillió forintnak megfelelő dollárbevételt jelnethet. A valóságban a devizaváltás, az adózás és a tranzakciós költségek után a tényleges nettó hozam már csak 11–12 százalék körül alakul. Ez így is bőven meghaladja a magyar állampapírok kamatait, de a különbség már korántsem olyan drámai ha levonjuk az extra költségeket. A Bónusz Magyar Állampapír 7 százalékos kamata mellett a többlethozam éves szinten mindössze 45 ezer forint körül mozog.
Példa:
- 1 millió forint BMÁP-ban: kb. 70.000 Ft éves hozam
- 1 millió forint ukrán állampapírban: kb. 115.000 Ft éves nettó hozam (17% – költségekkel, adóval)
- Többlethozam: ~45.000 Ft
De van-e árfolyamkockázat és mi is a valóság a számok mögött?
Az ukrán kötvények egyik legnagyobb buktatója, hogy jellemzően amerikai dollárban denomináltak. Ez azt jelenti, hogy a befektető minden nyeresége vagy vesztesége attól függ, hogyan alakul a forint–dollár árfolyam. Egy 10 százalékos dollárgyengülés például pillanatok alatt lenullázhatja az egész hozamot, vagy akár mínuszba is fordíthatja a befektetés eredményét. Ez olyan kockázatot jelent, amivel a forintban elszámoló magyar befektetőknek különösen nehéz előre kalkulálniuk. Ha közel 10 százalékos a dollár gyengülése, akkor a 17 százalékos bruttó hozam, amely valójában nettó 11-12 százalékot jelent azonnal csökkenteni fogja a hozamot és még erősebb árfolyam gyengülés esetén még mínuszba is kerülhet a befektetés.
Háború is erős politikai kockázatot jelent
A másik óriási kérdőjel a jelenlegi ukrán helyzet. Az ország már a háború előtt is gyenge adósminősítéssel rendelkezett, a Moody’s 2013 óta a CA spekulatív kategóriában tartja nyilván az országot. Az S&P minősítőnél sem szebb a helyzet. Ők jelenleg az „SD”, azaz részleges nemfizetés kategóriába sorolta az országot– számolt be a minősítésről a Reuters június elején.
A Moddy”‘s idén májusban is megerősítette az ukrán kormány devizában és belföldön jegyzett hosszú lejáratú kibocsátói minősítésének Ca szinten tartását. Ez magyarul azt jelenti, hogy a befektetőnek reális veszélyt kell látnia a részleges vagy teljes tőkevesztésben. A háború miatt a költségvetés komolyan terhelt. Az ország adóssága egy hónap alatt 8,2 milliárddal nőtt, ami szintén komoly rizikót jelent. Bár az állam folyamatosan von be friss tőkét kötvénykibocsátásokból, a visszafizetés nem biztos hogy garantált.
Mi a valódi veszély az ukrán állampapírok esetében?
- Árfolyamkockázat: a teljes hozam sorsa az USD/HUF mozgásától függ.
- Politikai bizonytalanság: háborús helyzetben bármikor előfordulhat részleges vagy teljes nemfizetés.
- Adósminősítés: Ukrajna jelenleg az S&P-nél SD, (vagyis selective default), azaz „részleges nemfizető” kategóriában van.
- Tőkevesztés kockázata: szélsőséges esetben a teljes befektetett összeg elveszhet.
Mennyi pénzt gyűjtött be eddig Ukrajna?
A kockázatok ellenére az ukrán állampapírok piaca élénk. A pénzügyminisztérium adatai szerint csak 2025 júliusában 72,2 milliárd hrivnya értékű kötvényt adtak el, ami majdnem kétszerese a júniusi kibocsátásnak. A háborús invázió kezdete óta több mint 1,7 billió hrivnya, azaz mintegy 41 milliárd dollár áramlott be az államkasszába állampapírokból. Ennek túlnyomó részét a védelem finanszírozására és a mindennapi állami kiadások fedezésére fordítják.
A lakossági részvétel is nő. Az ukrán állampolgárok birtokában lévő kötvények állománya 2022 eleje óta több mint négyszeresére emelkedett, és idén augusztusra meghaladta a 100 milliárd hrivnyát. Ez részben hazafias befektetés, részben kényszer, hiszen az ukrán bankok és intézmények a teljes piac háromnegyedét birtokolják.
Prémiumhozamot kínálnak, bár a kockázat továbbra is nagy
Nem véletlen, hogy a kötvények kamatai ennyire magasak. A háború sújtotta ország kénytelen extrém hozamprémiumot kínálni ahhoz, hogy befektetőket vonzzon. A legutóbbi aukciókon a kamatok 14 és 18 százalék között mozogtak, a lejáratok pedig szokatlanul eltérőek voltak, 1,2 évtől egészen 4 évig. Ez is azt a célt szolgálja, hogy elkerüljék a nagy összegű, egy időben esedékes törlesztéseket, amelyek növelnék a nemfizetés kockázatát.
Érdemes egyáltalán egy ilyen kockázatos befektetés?
Az ukrán állampapír minden szempontból extrém befektetés. Magas hozammal kecsegtet, de a hozam könnyen illúzióvá válhat, ha az árfolyam megmozdul vagy a politikai helyzet tovább romlik. A teljes tőkevesztés esélye is fennáll és hát valójában ezért ilyen magas a kamat.
Magyar szemmel ez a befektetés csak azoknak ajánlható, akik tudatosan vállalják a kockázatot és hosszú távon gondolkodnak.
Adóoptimalizált, tartós befektetési számlán keresztül a nettó hozam valamelyest javítható, de a lényeg mit sem változik a bátorság és a kockázattűrés a kulcsszó.
És kik fektetnek be?
Az ukrán állampolgároknak elsősorban, akiknek ez a lehetőség helyben van. A befektetők portfóliójának a fele hrivnyában, 40 százaléka dollárban, 5 százaléka pedig euróban van.
Az állampapírok 47 százalékát a kereskedelmi bankok és intézmények birtokában van. Az Ukrán Nemzeti Bank pedig a telejs állomány 36 százalékát birtokolja.
A külföldiek mindössze 1 százalékot tesznek ki. Ennek az oka elsősorban a bizalmatlanság miatt van.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Címlapkép forrása: