Sötét mód ikon
2026 június 04
Tényleg jön a „csoda” lakossági állampapír szeptemberben? – Nagy dobásra készül az ÁKK

Tényleg jön a „csoda” lakossági állampapír szeptemberben? – Nagy dobásra készül az ÁKK

Új lakossági állampapír érkezhet szeptemberben, amely akár felforgathatja a megtakarítási piacot. Az ÁKK lépésére nagy szükség is lehet, hiszen a Magyar Állampapír Plusz állománya a korábbi 6 300 milliárdról mára 920 milliárd forintra zsugorodott. A friss adatok szerint ugyanis a kereslet jelentősen visszaesett. A 34. héten a MÁP Plusz értékesítése több mint 42 százalékkal, a BMÁP 20,5 százalékkal, míg a FixMÁP közel 18 százalékkal maradt el az előző heti szinttől.

Új lakossági állampapír érkezhet szeptemberben amely megállíthatja a kereslet zuhanását

Hamarosan teljesen új lakossági állampapír jelenhet meg a magyar piacon. Bár a részletek egyelőre nem ismertek, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter „új konstrukcióról” beszélt, amely várhatóan nem csak sorozatváltás lesz, hanem valóban új termék. A cél egyértelmű. Ismét felpörgetni a lakossági állampapírok iránti keresletet, amely az elmúlt hónapokban látványosan csökkent.

Visszaesett a lakossági állampapírok kereslete a 34. héten

Láthatóan mérséklődött a lakossági állampapírok iránti kereslet a 34. héten. A Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) értékesítése például 42,5 százalékkal esett vissza az előző heti héthez képest, míg a Prémium Magyar Állampapírból (PMÁP) 38,2 százalékkal kevesebb fogyott.

A legnagyobb visszaesés a Fix Magyar Állampapírnál (FixMÁP) történt, ahol 17,9 százalékos csökkenést regisztráltak, míg a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) 20,5 százalékkal maradt el a korábbi héthez képest.

A kisebb súlyú termékek közül a nyomdai MÁP Plusz 4,3, a Kincstári Takarékjegy (KTJ) pedig 2,3 százalékkal gyengült. Összességében tehát minden főbb konstrukcióban visszaesés tapasztalható, ami a nyár közepi időszakban inkább kivárásra utalhat a befektetők részéről.

Visszaeső kereslet, változó trendek

A legfrissebb adatok szerint augusztus közepén mindössze 46 milliárd forint értékben vásároltak a magyarok állampapírt. Ez 20 százalékkal alacsonyabb az előző heti szintnél is. A befektetők főként a Fix Magyar Állampapírt (FixMÁP) keresik, amely 6,5 százalékos fix kamatot kínál, valamint a 7 százalék körüli hozammal elérhető Bónusz Magyar Állampapírt (BMÁP).

Míg korábban a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) volt a legnépszerűbb a magas infláció idején, mára az infláció lassulásával a fix kamatozású papírok kerültek ismét előtérbe.

A MÁP Plusz már csak árnyéka önmagának

Szeptember 1-jétől új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból (MÁP Plusz), de ez inkább rutinszerű kiadás, mint újdonság. A konstrukció fő paraméterei nem változnak. 5 éves futamidő, lépcsőzetesen emelkedő fix kamat (5,75 százalékról indul, az utolsó évben 6,75 százalék). Öt éven át tartva átlagosan 6,2–6,3 százalékos hozamot biztosít.

A kötvény népszerűsége azonban drasztikusan visszaesett. A jelenlegi 920 milliárd forintos állomány messze elmarad a korábbi, több mint 6 300 milliárdos csúcstól, részesedése a teljes állampapír-állományból 8 százalékra zsugorodott.

Mit hozhat az új konstrukció?

Az új lakossági állampapír várhatóan új piaci rést tölthet majd be. Az Állampapír kalkulátor szakértője szerint három irány jöhet szóba. Igazi újdonságot inkább az egyedi konstrukciók és a rugalmasan alakíthatóság hozhatna.

  • inflációkövető, de rugalmasabb feltételekkel rendelkező konstrukció,
  • fix kamatozású, de rövidebb távon is versenyképes ajánlat,
  • vagy akár devizás papír, amely a forint gyengülésétől tartó befektetőknek lehet vonzó.

Mindez nemcsak a lakosság számára jelenthet új lehetőséget, hanem az állam finanszírozását is erősítheti egy időszakban, amikor a megtakarítók figyelme egyre inkább a bankbetétek és alternatív befektetések felé fordul.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Shutterstock

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.