Miért nem avatkozott be most az OPEC+? A szervezet vasárnapi ülésén változatlanul hagyta az olajkitermelést, annak ellenére, hogy az árak több mint 18 százalékot estek, és nő a nyomás a kartellen belül.
Az OPEC+ nem változtatott az olajkitermelésen, pedig az árak több mint 18%-ot estek. Forrás: Unsplash
Változatlan kitermelésről döntött az OPEC+ a nyomás miatt
Vasárnapi ülésén az OPEC+ úgy határozott, hogy nem módosítja az olajkitermelési szinteket, annak ellenére, hogy az olajpiacot jelentős áresés és geopolitikai feszültségek terhelik. A döntést rövid online egyeztetésen hozták meg a csoport kulcsszereplői – olvasható a döntésről szóló hír a Reuters oldalán.
Nyolc ország, a globális termelés fele
A megbeszélésen nyolc meghatározó tag vett részt. Szaúd-Arábia, Oroszország, Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán, Kuvait, Irak, Algéria és Omán. Ez a nyolc állam együttesen a világ olajtermelésének 50 százalékát adja, így döntéseik érdemben befolyásolják a globális piacot.
Történelmi árzuhanás után kellett dönteni
A tanácskozás időzítése nem véletlenül. az olajár 2025-ben több mint 18 százalékkal esett, ami 2020 óta a legnagyobb éves visszaesésnek számít. A piaci nyomás elsősorban a túlkínálattal kapcsolatos félelmek és a lassuló globális kereslet okozta. Korábban az érintett országok 2025 áprilisa és decembere között mintegy 2,9 millió hordóval emeltek kitermelési célokat, ami a globális olajkereslet közel 3 százalékának felel meg. Novemberben azonban már arról döntöttek, hogy 2026 első három hónapjára felfüggesztik a további termelést.
Mit üzent most az OPEC a piacnak?
A vasárnap közzétett hivatalos közlemény szerint a részt vevő országok megerősítették a részvételüket a piaci stabilitás fenntartása mellett. Az OPEC szerint ezt a támasztják alá a stabil globális gazdasági kilátások, az egészséges piaci alapok és az alacsony készletszintek. A szervezet hangsúlyozta, hogy rugalmas és óvatos megközelítést alkalmaznak, és készek reagálni a piaci változásokra.
Visszatérhet a korábbi kitermeléshet?
A tagok megerősítették, hogy a korábban vállalt, összesen napi 1,65 millió hordós önkéntes kitermelés csökkentését a piaci körülmények függvényében részben vagy akár teljesen egészében visszavezethetik. Ennek ütemezése nem automatikus, hanem folyamatos értékeléshez kötött. A termelési fegyelem betartását és az esetleges túltermelés kompenzálását a Közös Miniszteri Monitoring Bizottság felügyeli.
Venezuela kimaradt, a feszültségek viszont nőnek
Egy, az ügyet ismerő delegált a Reuters hírügynökségnek elmondta, a Venezuela helyzete nem került napirendre a vasárnapi ülésen. Mindeközben az OPEC-en belül és kívül is komoly geopolitikai kihívások nehezítik a döntéshozatalt. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ismét kiéleződtek a feszültségek a jemeni konfliktus kapcsán. Oroszország olajexportját az ukrajnai háború miatt bevezetett amerikai szankciók szorítják. Iránban belső tiltakozások és amerikai beavatkozással kapcsolatos fenyegetések növelik a bizonytalanságot.
Mit jelenthet mindez az olajárak szempontjából?
A mostani döntés rövid távon stabilizáló üzenetet küld a piacnak, valamint a túlkínálati félelmek és a geopolitikai kockázatok továbbra is jelentős árfolyam-ingadozást okozhatnak. Az OPEC+ jelezte: nem zárja ki a gyors beavatkozást, ha a piaci egyensúlyt ezt indokolja.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
