Újabb nyersanyagválság fenyegeti Európát. A Hormuzi-szoros blokádja miatt akadoznak a Perzsa-öbölből érkező alumíniumszállítmányok. Az árak négyéves csúcs közelébe ugrottak. A hiány különösen a német ipart érintheti érzékenyen, mert az alumínium kulcsfontosságú alapanyag az autógyártásban, az építőiparban, az energetikai átállásban és a hadiiparban is.
Megakadtak az alumíniumszállítmányok. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Újabb nyersanyagválság fenyegeti Európát, az autóipar is megérezheti az alumíniumhiányt
Komoly nyomás alá került az európai alumíniumpiac a Hormuzi-szoros blokádja miatt. A Perzsa-öböl térségéből érkező szállítmányok akadozása ellátási hiányt, rekordközeli árakat és termelési kockázatokat okozhat az európai iparban. A helyzet különösen Németország számára érzékeny, ahol az autóipar, az építőipar és a beszállítói láncok is nagy mennyiségben használnak alumíniumot – számolt be a helyzetről a Reuters.
A piaci elemzések szerint a globális alumíniumpiac egy váratlan, úgynevezett „fekete hattyú” jellegű ellátási sokkal néz szembe. A Közel-Kelet a világ alumíniumtermelésének mintegy 9 százalékát adja, a térségből érkező kiesés pedig gyorsan megjelent az árakban is. Az alumínium április közepén tonnánként 3 672 dollárig emelkedett a londoni fémtőzsdén, amely négyéves csúcsot jelentett.
Európa importjának jelentős része esett ki
Az Európai Unióban jelenleg az alumíniumimport mintegy negyede hiányzik, miután a Hormuzi-szoros lezárása megzavarta a Perzsa-öböl felől érkező szállításokat. Németország különösen kitett a helyzetnek. Tavaly mintegy 2,1 millió tonna alumíniumot importált, ennek közel 13 százaléka ezen az útvonalon érkezett.
Az alumínium nem könnyen helyettesíthető alapanyag. Az autókban, repülőgépekben, építőipari szerkezetekben, elektromos hálózatokban, csomagolóanyagokban és energetikai beruházásokban is kulcsszerepe van. Az Európai Unió stratégiai nyersanyagként tartja számon, mert nélkülözhetetlen a zöldátálláshoz, a mobilitási fordulathoz, a hadiiparhoz és az űriparhoz is.
Az autóipar és az építőipar is sérülékeny
Az alumíniumhiány közvetlenül érintheti az autóipart. A gyártók az anyagot könnyű szerkezeti elemekhez, karosszériaelemekhez, motor- és akkumulátorkomponensekhez, valamint elektromos járművek alkatrészeihez használják. Így az ellátáshiány, az nemcsak drágulást, hanem alkatrészek gyártási nehézségeit is okozhatja.
Az építőipar szintén erősen függ az alumíniumtól. Nyílászárók, homlokzati elemek, szerkezeti profilok, gépészeti rendszerek és energetikai beruházások is igénylik az alapanyagot. Ha a beszerzési költségek megugranak, az végső soron a beruházások árát is emelheti.
Rob van Gils, a Hammerer Aluminium Industries vezetője és az Aluminium Deutschland elnöke arra figyelmeztetett, hogy az elérhető készletek olyan mértékben szűkülnek, hogy egyes termékek gyártása átmenetileg leállhat. Egyelőre teljes termelési leállásról nincs szó, de a szűkösség már érzékelhető a piacon.
Négyéves csúcs közelében az alumínium ára
A kínálati sokk gyorsan felhajtotta az árakat. Az alumínium ára április 16-án tonnánként 3 672 dollárra emelkedett, ami négyéves csúcsot jelentett. A piaci feszültséget az is erősíti, hogy a látható készletek alacsonyak. A Mercuria elemzése szerint mindössze mintegy 1,5 millió tonna nyilvántartott készlet áll rendelkezésre globálisan.
Ha a közel-keleti szállítások nem állnak helyre gyorsan, az iparági szereplőknek alternatív forrásokat kell keresniük, de ezek rövid távon nem tudják teljesen pótolni a kieső mennyiséget.
A válság a timföldpiacot is elérte
A probléma nemcsak a kész alumíniumot érinti, hanem a gyártáshoz szükséges timföldet is. A Perzsa-öböl térségében működő alumíniumkohók nagymértékben importra szorulnak timföldből, amely az alumíniumgyártás egyik legfontosabb alapanyaga. A Hormuzi-szoros lezárása ezért nemcsak az exportot, hanem az alapanyag-behozatalt is akadályozza.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az Egyesült Arab Emírségekben működő Emirates Global Aluminium egyik kulcsüzemét iráni rakétatámadás érte. Más térségi létesítmények pedig csökkentett kapacitással működnek. A katari és bahreini alumíniumtermelők szintén nyomás alá kerültek, részben a nyersanyaghiány, részben a logisztikai nehézségek miatt.
Furcsa piaci helyzet alkult ki, a timföldből túlkínálat, a fémből hiány van
A mostani válság egyik sajátos következménye, hogy Európában és a nyugati piacokon szűkül az alumíniumkínálat, a timföldpiacon akár túlkínálat is kialakulhat. Ennek oka, hogy a Perzsa-öböl felé tartó timföldszállítmányokat más piacokra irányítják át, mert a térségi kohók nem tudják zavartalanul fogadni és feldolgozni az alapanyagot.
Kína lehet a válság egyik nyertese
Elemzők szerint a helyzet egyik legnagyobb nyertese Kína lehet. Kína növeli alumínium- és timföldimportját, miközben saját termelését is erősíti. Márciusban a kínai részesedés a globális alumíniumtermelésből elérte a 60,2 százalékot. Ez tovább növelheti Európa stratégiai sérülékenységét. Jelenleg a kontinens nem tudja gyorsan diverzifikálni beszerzési forrásait. Kína egyre nagyobb részt hasít a globális termelésből. Az alumínium részleges kiváltása pedig más anyagokkal nem megoldás. A magnézium például bizonyos területeken alternatíva lehet, de annak termelése szintén erősen Kínához kötődik.
Európa alternatív forrásokat keres
Az európai ipar most alternatív beszállítókat és erősebb belföldi újrahasznosítást keres. Az újrahasznosított alumínium szerepe már most is fontos, és a válság felgyorsíthatja az erre épülő beruházásokat. Rövid távon azonban ez nem tudja teljesen pótolni a kieső primer alumíniumot.
Szakértők szerint legalább egy évre lehet szükség ahhoz, hogy a szállítások és a termelési láncok normalizálódjanak. Addig az európai vállalatoknak magas árakkal, bizonytalan beszerzéssel és esetleges termelési fennakadásokkal kell számolniuk.
Az alumíniumválság az ipari függőségekre figyelmeztet
A Hormuzi-szoros blokádja ismét megmutatta, mennyire sérülékenyek a globális nyersanyagláncok. Egy távoli geopolitikai konfliktus néhány hét alatt elérheti az európai autógyárakat, építőipari beszállítókat és energetikai beruházásokat.
Az alumínium nem látványos fogyasztói termék, mégis szinte minden modern iparágban jelen van. Éppen ezért az ellátási zavar nemcsak árupiaci kérdés, hanem iparstratégiai probléma is. Európa számára a mostani válság egyik legfontosabb tanulsága az lehet, hogy a stratégiai nyersanyagoknál nem elég az olcsó import: biztonságos, több lábon álló ellátási rendszerre és erősebb újrahasznosítási kapacitásra is szükség van.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: EGA (illusztráció)
