Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Németországban, ahol a
CDU/CSU győzelme szinte biztos , de a koalíciók sorsa a kisebb pártok eredményein múlik. Az SPD történelmi mélyponton van, az AfD tovább erősödik, míg az FDP és a BSW a bejutásért küzd. Az első eredmények vasárnap este várhatók
Németországban február 23-án vasárnap tartják az ország történelmének negyedik előrehozott választását. A CDU/CSU blokk várható győzelme biztosnak tűnik, de nem biztos, hogy megszerezné a többséget de a többi párt eredménye döntően befolyásolhatja a koalíciós lehetőségeket. A szociáldemokraták (SPD) támogatottsága csökkent, míg a szélsőjobboldali AfD tartósan a második helyen áll. A Zöldek és a Die Linke a túlélésért, míg a liberális FDP a Bundestagba jutásért küzd. A választás kulcskérdése, hogy milyen összetételű kormány alakulhat a következő ciklusra. Az első eredmények már vasárnap este várhatók. A szélsőjobboldali AfD valószínűleg minden idők legjobb eredményét fogja elérni, miközben Európa gyengélkedő gazdasági hatalma jobbra dől – számolt be a Reuters a parlamenti választásokról.
Kik indulnak, és milyen esélyekkel?
A CDU/CSU-szövetség magabiztosan vezeti a közvélemény-kutatásokat, és Friedrich Merz nagy eséllyel lehet Németország következő kancellárja. A konzervatív pártszövetség ugyan az elmúlt években visszaesett Angela Merkel távozása óta, de Merz vezetésével stabilizálódott, és várhatóan megnyeri a választásokat. A szociáldemokrata SPD, Olaf Scholz vezetésével, történelmi mélyponton áll, és valószínű, hogy a választás után gyengébb pozícióba kerül, mint eddig. Kancellárjelöltjük, a jelenlegi kancellár Olaf Scholz népszerűsége csökkent, és a párton belül is felerősödtek a belső viták.
A szélsőjobboldali AfD az elmúlt hónapokban folyamatosan a második helyen áll a közvélemény-kutatásokban, 20-22%-os támogatottsággal. A pártot a többi politikai erő elzárja a koalíciós lehetőségektől, de népszerűsége így is jelentős hatással lehet a Bundestag összetételére. A Zöldek népszerűsége visszaesett az utóbbi időben, részben a gazdasági nehézségek miatt, valamint azért, mert a választók egy része szerint túl radikális lépéseket követelnek a klímavédelem érdekében. Ennek ellenére a párt esélyes arra, hogy a következő koalíció tagja legyen.
A Die Linke (Baloldal) az egyik meglepetéspárt lehet, hiszen az utóbbi hónapokban vissza tudott kapaszkodni az 5 százalékos bejutási küszöb fölé. A párt történelmileg főként Kelet-Németországban erős, és most is onnan várja szavazóbázisa nagy részét. A Die Linke egykor legnépszerűbb politikusa, Sahra Wagenknecht, kivált a pártból és megalapította a BSW-t, amely kezdetben erősen indult, de az utóbbi időben meggyengült. Most a párt sorsa kérdéses, mivel támogatottsága a kritikus 5 százalék körül mozog.
A liberális FDP komoly veszélyben van, hogy kiesik a Bundestagból, mivel a pártot csupán 4 százalékra mérik. Az FDP hagyományosan a német politika „mérleg nyelve” volt, és gyakran kisebbik koalíciós partnerként szerepelt, de a mostani választásokon ez a szerep is kérdésessé vált. Ha nem jut be, az jelentősen átrendezheti a koalíciós lehetőségeket.
Mi a választás tétje?
Mivel a CDU/CSU első helye nem kérdéses, a figyelem a lehetséges koalíciókra irányul. A konzervatívok számára az SPD és a Zöldek a legvalószínűbb partnerek, de a „Jamaika-koalíció” (CDU/CSU, FDP, Zöldek) is lehetőség, ha a liberálisok bejutnak. Az „Németország-koalíció” (CDU/CSU, SPD, FDP) szintén szóba jöhet, ha elegendő mandátumot szereznek. Az AfD-t a többi párt továbbra is elszigeteli, így velük koalíció nem várható. Ha a Die Linke és a BSW bejut a Bundestagba, az további kihívásokat jelenthet a többségi kormányalakítás szempontjából.
Mikor várhatók az eredmények?
A választás vasárnap 18 órakor zárul, ezt követően érkeznek az exit pollok, az első hivatalos eredmények pedig késő estére várhatók. A végleges mandátumeloszlás hétfő hajnalra derülhet ki, amely eldöntheti, milyen irányba mozdul Németország politikai jövője.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Címlapkép forrása: YouTube
