2024 június 16

Így finanszírozná magát Magyarország – mutatjuk a tervet

Az új hónap kezdetén érdemes egy pillantást vetni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) forint kötvény kibocsátási tervére, mely 2023 áprilisára, májusára és júniusára vonatkozik. A három hónapos periódusban jóval több kötvény kibocsátása van tervben, mint amennyi lejárattal számolnia kell az intézménynek.

Diszkont Kincstárjegyek – sok jár le, még több érkezik

Az előttünk álló 3 hónapban az ÁKK adatai szerint 241,5 milliárdnyi 3 hónapos, 203 milliárdnyi 6 hónapos, és 79,5 milliárdnyi 12 hónapos Diszkont Kincstárjegy (DKJ) jár le. A DKJ-kal természetesen kereskedhetnek a magán- és intézményi befektetők is, így közel sem biztos, hogy végül az váltja vissza az értékpapírt az ÁKK-nál, aki annak idején megvásárolta. De ez az államadósság kezelésének szempontjából teljesen lényegtelen is, hiszen a végső tulajdonos felé tartozik elszámolással az állam. Az így összesen 524 milliárd forintnak megfelelő lejárat helyébe azonban bőven érkeznek új kibocsátások is.

3 hónapos papírból 195 milliárdért, 6 hónapos papírból szinten 195 milliárdért, 12 hónapos DKJ-ból pedig 90 milliárdért tervez értékesíteni az ÁKK a következő negyedévben. Látható tehát, hogy a 3 és 6 hónapos fajtákból több kincstárjegy futamideje jár le, mint amennyi kibocsátásra kerül. A 12 hónapos DKJ-nél viszont fordított a helyzet, így a leghosszabb lejáratú kincstárjegy állománya várhatóan nőni fog a következő hónapokban. Összességében a 480 milliárdos kibocsátás viszont csökkenti a DKJ-k állományát az 524 milliárdos lejáratokkal összehasonlítva.

Államkötvények – jókora kötvénykibocsátás

Az 1 évnél hosszabb lejáratú, állami kibocsátású értékpapírokat már államkötvénynek minősíti a szakzsargon, és így tesz az ÁKK is. Ilyen kötvényekből az előttünk álló 3 hónapban nem jár le egyetlen sorozat sem, így nem terheli a költségvetést visszafizetési kötelezettség. Kibocsátásra viszont készülni kell, az ÁKK terve szerint 710 milliárd forint értékben bocsátana aukcióra Magyar Államkötvényt a következő időszakban. Ezzel a kincstárjegyek állománya csökken összességében, az államkötvényeké pedig nő. Mindez hosszabb lejáratúvá teszi az államadósságot, ez a szerkezeti változás pedig kétségtelenül jobb tervezhetőséget jelent a költségvetés számára.