Ahogyan arról mi is többször beszámoltunk már, nem mondható, hogy monopólium helyzet lenne most a lakossági állampapírok piacán. Míg korábban a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) egyértelmű dominanciát mutatott, most több papírt kedvelnek egyszerre a magyarok. Az első mégis leginkább a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) szokott lenni. De vajon változtat ezen az, hogy most csökken a kamatszintje?

Állampapír – kevésbé lesz vonzó a sztár

A 32. heti értékesítési adatokra érdemes vetnünk egy pillantást. FixMÁP-ból fogyott most is a legtöbb, 18,6 milliárd forint áramlott az idén bevezetett állampapírba. A második helyezett most a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) lett. A nemrég új feltételekkel kapható korábbi szuperállampapír dematerializált formájából 8,6 milliárdért vásároltak, de a nyomdai típusból is fogyott nagyjából 300 millióért. Nem sokkal maradt le a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP), ebből 8,5 milliárd forintot tett ki az értékesítés. Tartja korábbi formáját a Kincstári Takarékjegy (KTJ) is. A postákon kapható kötvényből 5,7 milliárdért vettek egy hét leforgása alatt. A PMÁP 2,5 milliárdos adata viszont jól mutatja, hogy a magyarok elfordultak az inflációkövető kamatozású állampapírtól.

Kérdés, hogy mit mutatnak majd néhány hét múlva a számok. A FixMÁP kamatszintje ugyanis némileg csökkenni fog. Eddig 3 éven át évente fix 7 %-os kamatra számíthattunk ettől a kötvénytől. Augusztus 15 után viszont ez 6,75 %-ra változik. Az újonnan megjelenő sorozat tehát évi 25 bázisponttal kevesebb kamatot fizet. A kamatkörnyezet alakulását tekintve – a jegybank idén 10,75 %-ról már 6,75 %-ra vágta az alapkamatot – ezen nem is lehetünk meglepve. Hozzá kell tenni, hogy a lakosság számára valószínűleg kevésbé érzékelhető a 0,25 %-os csökkentés, ezért aligha fordulnak el a hazai megtakarítók a jelenlegi kedvenc állampapírtól.

Vásárlás előtt mindig érdemes tájékozódni a Magyar Állampapír hivatalos weboldalán.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!