Ismét közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a forint lakossági állampapírok elmúlt heti értékesítési adatait. A 41. héten is a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) volt a legnépszerűbb, ide menekülhet a lakosság az infláció elől. Továbbira is szépen teljesít az alacsonyabb kamatszint ellenére az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP).

Állampapír – nem sokat változott a sorrend

A PMÁP állt most is a dobogó legfelső fokára, ami a bruttó értékesítési adatokat illeti. A 25,9 milliárd forintos értékesítés viszont messze nem számító kiemelkedőnek idén, inkább ennél magasabb számokat láthattunk a legtöbb esetben. Egyértelmű viszont, hogy így is jelentős mennyiségű megtakarítás áramlik a PMÁP-ba, aminek az oka a kifejezetten magas induló kamat mellett a kamatozás inflációhoz kötöttsége lehet. Így ugyanis a következő kamatperiódusban is kiemelkedő hozamra számíthatnak a befektetők az eddig ismert inflációs adatokból kiindulva.

11,3 milliárd forintért jegyeztek a hazai megtakarítók 1MÁP-ból. A rövid futamidő kiszámíthatóságot jelenthet, sokan nem szeretnek hosszabb távú befektetést vásárolni. Még akkor is vonzó lehet tehát az 1MÁP, ha nemrég 9 %-ról 8%-ra csökkent a kamatszintje. 8,1 milliárdért Kincstári Takarékjegyet (KTJ) is vettek a magyarok. A kizárólag a postákon kapható értékpapír konstrukciója hasonlít az 1MÁP-hoz, de ebből némileg magasabb kamatért cserébe 2 éves futamidővel is vásárolhatunk.

5,8 milliárd forintos értékesítést tudott elérni az alig több, mint egy éve újraélesztett Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP). Ahogy csökken a Diszkont Kincstárjegyek hozama, úgy az ehhez kötött kamatszinttel bíró BMÁP is veszített népszerűségéből. Még akkor is, ha a BMÁP-nak a 3 havonta történő kamatfizetés igencsak egyedi előnyös vonása. Elhanyagolható volt most is a Magyar Állampapaír Plusz (MÁP+) iránti érdeklődés. A korábbi szuperállampapírból az ÁKK kerekítve 0,1 milliárd forintos értékesítést mutatott ki, árnyéka tehát korábbi önmagának a MÁP+.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!