Nemrég közzétette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy várhatóan mennyiben teljesültek a 2023-ra kitűzött célok az államadósság tekintetében, és hogy milyen tervekkel készül az intézmény a 2024-es esztendőre. Nem lehet panasz az államadósság kezelésének 2023-as eredményeire, ami a kitűzött célok megvalósulását illeti.

Államadósság – célok pipálva

Természetesen még nincs vége az idei évnek, ezért a hónap elején kelt prezentáció számai várható értékekből indulnak ki 2023-ra vonatkozóan. Cél volt idénre, hogy a devizaarány maximum 30 %-os legyen, ez végül 26,9 % körül alakulhat. Az eurórészarány pedig a terveknek megfelelően 100 %-s volt idén. Az átlagos lejáratig hátralévő futamidőnek legalább 5,5 évnek kellett legyen, végül 6,1 év körül alakulhatott idén.

Az átlagos átárazódási időre vonatkozó cél legalább 4 év volt, a 4,9 éves várható érték felülmúlja ezt is. Az államadósság fix részére 60-80 % közötti arányt tűztek ki, ez 68,6 %-on alakulhatott. A lakossági arányt 20 és 50 % közé várták, végül 20,3 %-kal ez a cél is teljesült. Megjegyezték, hogy bár nem volt ehhez kapcsolódó konkrét célkitűzés, a zöld arány elérte a 3,5 %-ot az államadósságon belül.

Az államadósság kezelésének céljai kiemelt jelentőséggel bírnak. A devizaarány alacsony mivoltja megvédi az árfolyamkockázattól az ország költségvetését. A hátralévő futamidő és az átárazódási idő pedig a tartozások és várható kifizetések időbeli elosztásával teszi kiszámíthatóvá a költségvetés finanszírozását.  A fix államadósság magas aránya szintén a bizonytalanságot csökkenteni képes tényezőként hathat. A lakossági arány növelése az ÁKK évek óta komoly célja. A lakossági állampapírok vásárlása ugyanis az ország számára is előnyös. A kifizetett kamatok ugyanis az országhatáron belül maradnak, a lakosság pedig emellett kiszámítható, nyugodt hitelezőnek mondható.