Az elmúlt napok meglehetősen rosszul alakultak a magyar fizetőeszköz számára. Ilyen rövid idő alatt ekkora esést már viszonylag régen produkált a forint, amely az euróval szemben is bőven a júliusi mélypont alá esett. A zuhanás bizonyos szempontból hirtelen jött, azonban bőven vannak indokló tényezők a forint hanyatlása mögött. A következmények sem maradnak el várhatóan, de ezek közül a legtöbb hosszabb távú negatív hatást jelent.

Minden összejött

A forint új mélypontja számos tényezőre vezethető vissza. Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bár jelentősen, 125 bázisponttal 13 %-ra emelte az alapkamatot, ez Matolcsy György jegybankelnök bejelentése alapján az utolsó kamatemelés volt. Hiába folytatódik a szigorítás más eszközökkel, a piac a forintra nézve negatívan értékelte végül a jegybanki kommunikációt. Emellett a kormány által elrendelt, azóta már sokféleképpen tálalt és jellemzett kifizetési stop is ronthatta a hangulatot, ahogyan Varga Mihály pénzügyminiszter egy héttel ezelőtti előadása is, amely szerint a kormány a negyedik negyedévtől gazdasági visszaesést vár.

Az uniós források körüli bizonytalanság továbbra is ott lebeg a forint megítélése felett; szüksége lenne az országnak a devizaforrásra ugyanis így, hogy a magas gázárak miatt sokszorosára nőtt tavalyhoz képest hazánk energiaszámlája.  Az esés mögött lehetett az orosz-ukrán háború feszültsége is, mint kiváltó ok – a földrajzi közelség miatt a régiós devizákon különösen nagy az ebből eredő nyomás. A nemzetközi piacok finoman szólva is változékony hangulata sem segít a helyzeten, a dollár szinte megállás nélküli szárnyalása pedig ismételten rossz hír a magyar fizetőeszköz számára.

Lesznek következmények

A külkereskedelmi egyenlegünk, valamint a folyó fizetési mérlegünk továbbra is negatív. Ez a forint esésének szintén kiváltó tényezője, ugyanakkor egyben a következménye is. Mivel a most kulcsfontosságú energiáért is devizában fizetünk, így nem lehet azt mondani, hogy a gyenge forint pozitív hatású lenne a külkereskedelemre. Örülhetünk ugyanakkor annak, hogy Magyarország (és a lakosság) devizaadóssága igen alacsony, aminek következtében az adósságszolgálat nem drágul jelentősen a forint értékvesztése miatt.

Az ország befektetői megítélésére azonban kétségtelen a negatív hatás, ezt sokszor a tőzsdei árfolyamokban is láthatjuk visszatükröződni. Az egyik legsúlyosabb következmény pedig az infláció emelkedése, hiszen a forint esése tovább fűti a pénzromlást az importon keresztül. Amennyiben tovább esik tehát a forint, az fokozhatja a makrogazdasági bizonytalanságot – az erősödéshez márpedig valószínűleg az uniós források érkezése, az energiaárak esése, vagy hurráoptimista piaci hangulat kellhet.