Eljött az új mélypont – kérdés, lesz-e ami megállítja a forint esését.

Az elmúlt napokban sorozatosan új történelmi mélypontokra esett a forint a dollárral szemben, ez jelentős részben az amerikai deviza szárnyalásának volt betudható. Ma azonban az euróval szemben is sosem látott értékeket vett fel a magyar fizetőeszköz, jócskán 420 fölé emelkedett az EUR/HUF kurzus. Az esésnek számos oka van, minden összejött most – a kérdés persze az, hogy merre mehet ezek után a hazai pénznem árfolyama.

Nyomasztó okok

A forint történelmi gyengeségének több oka is van, ezek között számos belső és külsőt tényezőt tudunk azonosítani. A belső tényezők közül kiemelkedik a jegybank keddi bejelentése, mely szerint véget ér a kamatemelési ciklus; egy forintot erősítő folyamat lezárását jelenti ez, amire végül negatívan reagált a piac. Emellett a kormány által elrendelt kifizetési stop is aggaszthatja a befektetőket, még akkor is, ha nem likviditási célú az intézkedés. Nem szabad megfeledkeznünk az uniós források körüli bizonytalanságról sem, ami állandó nyomasztó tényező a magyar eszközökre tekintettel.

Külső tényezőkből sincs hiány. A nemzetközi tőzsdéken uralkodó rossz hangulat, a gázárak emelkedése és a dollár erősödése mind a forint pozitív értékeltsége ellen hat, nem beszélve a földrajzi közelség miatt számunkra különösen aggasztó orosz-ukrán háborúról. Szokásosan azt láthatjuk tehát, hogy a piacok a sérülékenyebb országokat büntetik a negatív tőzsde légkörben, a forint ilyen szempontból pedig nem áll jól, ha a folyó fizetési mérleg egyenlegére, vagy a külkereskedelmi mérlegünkre gondolunk.

Bizonytalan folytatás

A forint vesszőfutása bár egyelőre megállt ma kora délutánra, és sikerült korrigálnia a főbb devizákkal szemben, nem jelenthető ki, hogy biztosan túl vagyunk az esésen. Az újabb mélypont ugyanis azt jelenti, hogy felfelé nincsenek szintek, így a technikai ellenállásokra most nem számíthat a magyar fizetőeszköz. A fenti tényezők többsége pedig kevésbé rugalmasan változik – márpedig a forint tartós erősödéséhez az uniós forrásokról szóló biztos megegyezés, a folyó fizetési mérleg helyzetének jelentős javulása, vagy pedig a nemzetközi tőzsdei széljárás megváltozása kellhet. Nagy kérdés, hogy a jegybank beavatkozik-e a piaci folyamatokat látva, legyen szó szóbeli intervencióról, vagy nyílt piaci beavatkozásról.

Az egyik legnagyobb kérdés most az, hogy beavatkozik-e a jegybank