A tőkepiacok jelenleg zombiszerű állapotban vannak, alacsony volatilitással és szélsőséges felülértékeltséggel minden eszközosztályban, miközben nem gyorsul a növekedés, nem nő a termelékenység, az egyenlőtlenség viszont egyre nagyobb.
„A globalizált világgazdaság és különösen a központi bankok eszközvásárlási lépéseinek előnyei szinte teljes mértékbe azoknál halmozódtak fel, akik már vagyonosak voltak, miközben az átlagos gazdasági szereplők veszteségeket könyveltek el. Ezek a folyamatok vezettek a Brexithez és Trump színrelépéséhez. A hidegháború évtizedei után most új helyzet állt elő: a nacionalizmus küzd a globalizmussal. A nacionalizmus egyre nagyobb teret nyer, egyre több példát látunk arra, hogy belső problémákért külső erőket okolnak, legyenek azok a bevándorlók vagy a kereskedelmi partnerek. A kereskedelmi politikáról és protekcionizmusról szóló tárgyalások átváltottak kereskedelmi háborús készülődésbe” – mutat rá Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
Új világban
Egy globális kereskedelem háborúnak és a globalizáció soha nem látott fokának következményei túlmutatnak majd a gazdasági ciklusokon. Ami a kamatokat és a központi bankok politikáját illeti, valószínűleg éppen azt éljük meg, hogy vége van annak a 35 éves trendnek, amelyet a kamatok, azaz az pénz árának csökkenése jellemzett.
A trendforduló jelentőségét érzékelteti, hogy a világban 237 billió USA-dollárnak megfelelő adósság halmozódott fel, miközben alig észrevehető a növekedés.
Ezzel egyidőben egy információtechnológiai forradalomnak is tanúi vagyunk, amelyben a technológiai vállalatok olyan méretű monopóliumokká váltak, amilyeneket utoljára a 19. században látott a világ. Ezek a monopóliumok erősebb adatgyűjtő-kapacitással rendelkeznek, mint a kormányok, ami egyenesen ijesztő. Ez most változik két unióss kezdeményezéssel is: egyrészt az Adatvédelmi Rendelettel (GDPR), másrészt a technológiai vállalatokra kivetendő 4 százalékos forgalomarányos adóval. Ezek némileg átárazzák a technológiai szektort, mivel jobban meg lesz adózva a növekedés, és többet kell költeni egy költségelemre.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Taktikai eszközallokáció
Ahogy a jelenlegi gazdasági ciklus végére érünk, egyre fontosabb szemponttá válik a tőke értékének megőrzése. De mit tegyünk ennek érdekében?
Az egyik módszer a taktikai eszközallokáció: egy stratégiai szempontok szerint felépített portfólió elemeinek a portfólión belüli súlyát a ciklus folyamán a piaci feltételeknek megfelelően változtatjuk – a hatékonyság szempontjából kulcsfontosságú, hogy azonosítsuk azokat az eszközosztályokat, amelyek egy ciklus különböző szakaszaiban jobban teljesítenek.
Anders Nysteen, pénzügyi elemző elmondta, hogy ebben a környezetben különösen fontos, hogy kellően diverzifikált portfóliónk legyen, amely az alacsony kockázatú állampapírokon és a jó minőségű részvényeken kívül tartalmaz árupiaci, ingatlan- és feltörekvő piaci kitettséget is. Egy ilyen portfólióval felkészültebben várhatjuk a piac hirtelen változásait.
„A jelenlegi negatív hitelimpulzus és a rendkívül nagy adóssághalmazt tartalmazó pénzügyi rendszer mellett a kisebb események is nagy bizonytalanságokat eredményezhetnek a piacon. Egy esetleges kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között megnövelné a kamatfelárakat, ami lassulást eredményezne a gazdaságban, mivel emelkednének a vállalatok finanszírozási költségei.”
Makrogazdaság: csökken a hitelimpulzus
Ahogy beléptünk 2018 második negyedévébe, a kiegyensúlyozott növekedés reménye egyre halványul. A világgazdaság veszített lendületéből, (a globális beszerzési menedzserindex 16 hónapos mélységbe került), és több jel is arra utal, hogy lassulás fenyegeti az Egyesült Államok gazdaságát.
Gazdasági mutatók egész sora, kezdve a Saxo Bank által igen kedvelt hitelimpulzustól a hozamgörbén keresztül a hitelkártya-csődök számáig mind egy irányba mutatnak: az Egyesült Államok gazdasága recesszió előtt áll.
Christopher Dembik, vezető makrogazdasági elemző szerint a pénzügyi szektoron kívüli hitelezés, így a vállalati hitelezés legfrissebb adatai alapján minden okunk megvan arra, hogy azt higgyük, fogyóban van az eladósodottság csökkentésének és a monetáris politika normalizálásának lendülete. Egy oly mértékben eladósodott gazdaságban, mint az Egyesült Államok, a hitelnek kulcsszerepe van a növekedés szempontjából.
„Egyre nagyobb a távolság a piac optimista várakozásai és a gazdasági mutatók jelzései között, és ez nagy kockázatot jelent a befektetők számára. Ezek a mutatók azt mondják, hogy az Egyesült Államok a végére ért a jelenlegi gazdasági ciklusnak – ez még így önmagában nem meglepő -, és közeleg a recesszió, amelyet Trump gazdaságpolitikája nem lesz képes elhárítani.”
Az elemzés a 2. oldalon folytatódik.
Devizapiac: az USD egy időzített bomba
Tíz évvel a globális pénzügyi válság kezdete után egyre többen keresik azt az eszközt, amely leválthatja az amerikai dollárt a világ vezető tartalékdeviza-szerepéről. Trump elnök költségvetési fegyelmezetlensége is komoly muníciót ad azoknak, akik szeretnék ezt a váltást. Ha ez a gazdaságpolitikai folytatódik, akkor erős marad a nyomás a dolláron, így tovább gyengülhet a vásárlóereje, és meggyengülhet a tartalékdeviza-szerepe. De az igazi veszély abban rejlik, hogy milyen út vezethet a dollár eddigi szerepének megváltozásához.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
John Hardy, a Saxo Bank devizapiaci vezetője elmondta: „2018 hátralévő részében és az azutáni időszakban a megítélésem szerint egyre közelebb kerülünk egy új korszak kezdetéhez, amelyben az USA dollár már nem azt a szerepet tölti be a világgazdaságban, mit eddig. A pénzügyi világ egy újabb, a dollárhoz köthető likviditási válságot élhet meg, ha pánik tör ki, vagy fordulat áll be a globális hitelciklusban. Egy új tartalékeszköznek kell lennie a rendszer központjában – vannak, akik egy SDR (Special Drawing Right – Különleges Lehívási Jog) mellett érvelnek, de felmerült egy aranyfedezetű SDR vagy hasonló eszköz is.
Máskülönben egy új dollárválság hatalmas súllyal nehezedne a pénzügyi rendszerre, és koordinált válasz nélkül megnő az államcsődök kockázata, de bekövetkezhet az árfolyamok példátlan volatilitása is, és új tartalékeszköz nélkül káosz törhet ki a globális pénzügyi rendszerben.
A kérdés az, hogy a világ vezető gazdasági erői képesek lesznek-e kivédeni az elkerülhetetlennek látszó dollárválságot azáltal, hogy újra konfigurálják a pénzügyi világrendszert, és hogy ehhez hogyan nyerik meg a politikai vezetőket.”
Részvények: kedvező fundamentumok, ellentmondásos kilátások
A részvények több szempontból is nyomás alatt vannak, kezdve a kereskedelmi háború lehetőségétől a csalódást keltő makrogazdasági adatokon át a technológiai szektor szabályozásáig. Kötelező az óvatosság egy ilyen környezetben, és különösen aktuális a portfóliók diverzifikációja és a defenzív taktika. A Saxo Bank elemzői szerint a második negyedévben a fundamentumok és a kilátások nincsenek összhangban.
Peter Garnry, a Saxo Bank részvénypiaci vezetője így látja a második negyedévet: „A befektetők nagy figyelmet szentelnek a vámháború esélyének és a nem túl kedvező makrogazdasági adatoknak, és ez beárnyékolja a most induló jelentési szezont. Azt javasoljuk a befektetőknek, hogy növeljék meg a defenzív szektorok (pl. egészségügy, alapvető fogyasztási javak) súlyát a portfóliójukban, de ugyanez javasolt a kamatszintre érzékeny szektorokra is, mint például az infrastrukturális szolgáltatások vagy a telekommunikáció, mivel a kamatemelési várakozások meggyengülhetnek a második negyedévben.”
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Árupiac: arany a menedék?
Az elmúlt hetek világpolitikai eseményeinek komoly hatása volt az árupiacra. De amíg a nyersolaj és az arany profitált ebből, addig az ipari fémek megszenvedték a gazdasági növekedési kilátások romlását. Az agrárszektorban pedig az időjárás diktált.
Ole Hansen, a Saxo Bank árupiaci vezetője elmondta, hogy az árupiac erősen kezdett 2018-ban, de aztán nyomás alá került a kereskedelmi feszültségek miatt, amelyek nem tettek jót az addigra már amúgy is meggyengült növekedési kilátásoknak. Az inflációs várakozások is gyengültek, így erről az oldalról sem kapott támogatást az árupiac. A geopolitikai kockázatok, így Oroszország és a Nyugat szembenállása Szíriában, Irán ellentéte Szaúd-Arábiával és az Egyesült Államokkal, viszont támaszt teremtettek a nyersolajnak és egy bizonyos mértékig az aranynak.
„Ezen okból ez a két eszköz azon kevesek közé tartozik, amelyek pozitív tartományban vannak az év kezdete óta. Ha azt vesszük, hogy a globális növekedés és az infláció nem feltétlenül fognak a várakozásoknak megfelelően alakulni, akkor érdemes nagyobb figyelmet szentelni a nem ciklikus mezőgazdasági szektorra, amely évek óta alulteljesít a többi eszközosztályhoz képest.”
Kötvénypiac: itt az ideje a nagyobb volatilitásnak
Fokozatosan leértékelődnek a vállalati hitelek, és a kötvénypiacon a volatilitás erősödésére utaló jelek figyelhetők meg. Az Egyesült Államok Kongresszusának Költségvetési Irodája kimondta, hogy az ország deficitje 2020-ra 1 billió (azaz ezermilliárd – angolul 1 trillion) dollár fölé fog nőni és ezért egy hirtelen kamatemelésnek igen veszélyes következményei lehetnek. A Saxo Bank nem tehet mást, mint óvatosságra int. A második negyedévben nőhet a nyomás a vállalati hitelek szférájában, ami időnként a volatilitás megnövekedését eredményezi, de ez nem feltétlenül jár jelentős eladási hullámmal.
Althea Spinozzi, a Saxo Bank kötvénypiaci specialistája így foglalta össze a második negyedévi kötvénypiaci kilátásokat: „Úgy véljük, hogy a befektetők továbbra is elsősorban az inflációra és az USA állampapírok keresleti/kínálati viszonyaira összpontosítanak, és bármilyen meglepetés ezeken a területeken növelheti a volatilitást az államadósságok piacán. De a vállalati kötvények körében elsősorban az okozhat eladási hullámot, ha a 10 éves USA kincstárjegy hozama eléri a lélektani 3 százalékot, vagy valami komolyabb eladás indul meg a részvénypiacon. A befektetőknek fel kell ismerniük, hogy egy olyan környezetbe lépünk be, amelyben növekednek a kamatok, egyes időszakokban epizódszerűen megugrik a volatilitás, és ez nem egyformán érinti majd a kötvényeket. Keresni kell a diverzifikációs lehetőségeket, akár a mainstream eszközökön túl is.”
Vége egy népszerű carry trade-nek ?
Sokáig az volt az ausztrál állampapírok, azaz a legmagasabb hozamú, AAA minősítésű fejlett ország államadósságának vétele mögötti egyik megfontolás, hogy az AUD kiváló eszköznek bizonyult az USD eladásával megalapozott carry trade-hez. Ennek most vége. Több mint egy évtized óta először az egyesült államokbeli kötvények hozamai magasabbak, mint az ausztrál kötvényeké.
Kay Van Petersen, globális makrogazdasági elemző elmondta: „Jelenleg az Egyesült Államokban az irányadó kamatláb 1,75 százalék, Ausztráliában pedig 1,50 százalék. A carry trade szempontjából helycseréről még nem beszélhetünk, de efelé haladunk, és lehet, hogy az AUD-eladás lesz az alapja egy USD carry trade-nek. A Fed és sok más központi bank közötti monetáris politikai különbség várhatóan egy ideig nőni fog, és a Fed június 13-i kamatemelését is valószínűnek tartja a piac. A Fed ausztrál megfelelője, a Reserve Bank of Australia a piaci várakozások szerint éppen az ellenkező irányba mozog, az elmúlt 18 hónapban semleges-galambjellegű intézkedéseket hozott, és nem valószínű, hogy a közeljövőben ez változni fog. A várakozások szerint tehát – amelyben benne vannak a Fed idei további kamatemelései is – az év végére 75 bázispontra nőhet a két ország közti központi banki spread. De érdemes az ausztrál gazdaság néhány jellemzőjét szem előtt tartani, a kockázatok felmérése (és az azokra való felkészülés) szempontjából: az országban igen magas a fogyasztói hitelek aránya, az ingatlan piac túlfűtött és törékeny, a banki mérlegfőösszegek is igen nagyok.”
Kriptodevizák – új ciklus következik?
A múlt évi exponenciális növekedés után az idei év elején a kriptodevizák látványosan padlót fogtak. A helyzet továbbra is ellentmondásos, főleg, ha a várhatóan egyre több szabályozási korlátot, vagy a közösségi médiában való promóció tiltását nézzük.
Jack Pouncey, kriptodeviza-elemző így nyilatkozott: „Ha lesz egy jelentős tőkekivonás a részvénypiacról, akkor ezzel együtt tőkebeáramlásra számíthatunk azokban az eszközosztályokban, amelyek kevéssé korrelálnak a részvényekkel, vagy amelyek a tradicionális pénzügyi rendszeren kívül vannak, és ezek alapján a kriptodevizák potenciálisan jó befektetési célpontok. A szabályozások, köztük a befektetővédelmi előírások, akár elő is segíthetik az intézményi befektetők megjelenését a kriptodevizák piacán, így akár pozitív negyedév is várhat a Bitcoinra és társaira.”
