2024 július 25

Vita a bankközi jutalékról

A bankközi jutalék (interchange) korlátozása abban a törvényjavaslatban szerepel, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a Magyar Nemzeti Bankba való integrálása miatt 57 törvényben vezeti át a felügyelő szervezet változását.

Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a bankközi jutalék korlátozását azzal indokolta, hogy a kétszereplős piacon az egyik szereplő 1 százalék felett tartotta a jutalékot, a bankok vele szerződtek, így félő volt, hogy egyszereplőssé válik a bankkártya piac. A magas jutalék miatti 6 milliárd forintos extra profit a jövőben a kártyaelfogadóknál marad. Veres János felvetésére az MTI tudosítása szerint a helyettes államtitkár érdemben nem reagált.

A témához kapcsolódóan érdemes felidézni, hogy a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslat arról szól, hogy a bankkártyával fizető, valamint az azt elfogadó fél pénzügyi szolgáltatói – egymás között – nem számolhatnak fel betéti kártya esetén 0,2 százaléknál magasabb díjat és jutalékot (interchange díjat), hitelkártyáknál ennek mértéke 0,3 százalék.

Ezzel a – javaslat szerint januártól érvénybe lépő – változással  a két Magyarországon működő nemzetközi szolgáltató (Visa, MasterCard) egyforma teher hárulna, s a költségcsökkentés hatásaként elvileg alacsonyabb díjakat lehetne megállapítani a kártyaelfogadó helyeken. Ez utóbbi pedig akár azt is jelenthetné, hogy a jelenleginél jóval több helyen lehetne kártyával fizetni. Nem véletlen tehát, hogy a jogszabály-módosítás a Magyar Nemzeti Bank áprilisban ismertetett készpénzforgalom visszaszorítására irányuló tervének a része.