A Tisztességes bérek – a társadalom, a gazdaság felemelkedésének akadálya vagy motorja? elnevezésű, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) által rendezett konferencián a biztos kiemelte: az unió a válság hatására 2012-ben elfogadta a foglalkoztatási csomagot, amely a béreket költség és vásárlóerő oldalról is vizsgálja. Az európai gazdasági és monetáris unió szociális oldalának erősítésére 2013 októberében új indikátorok használatában egyeztek meg a gazdasági teljesítmény vizsgálatára – tette hozzá. Ezek megmutatják, milyen egyensúlytalanságok alakultak ki egyes országokban, amelyek veszélyeztetik a rendszer működését, ilyen például a dolgozói szegénység és a háztartások bevételének alakulása.
Mire jó a minimálbér?
Andor László rámutatott: a megfelelően meghatározott minimálbér válság idején egyfajta stabilizátora a gazdaságnak, mivel mérsékli a visszaesést, biztosítja a keresletet az alacsony jövedelműek körében, ösztönzi a munkavállalást. Ezen kívül csökkentheti az egyenlőtlenségeket és a defláció kockázatát is – tette hozzá.
A biztos emlékeztetett: a minimálbér bevezetése tagállami kompetencia, a szociális partnereknek van döntő szerepe benne. Mintegy 21 uniós tagállamban van minimálbér, Németországban és Olaszországban az elmúlt időszakban vezették be – ismertette, hozzátéve: a minimálbér mértékében óriási szóródás van a tagországok között, vásárlóerő paritáson azonban már kisebbek a különbségek.
Fellendülés, tisztes bér
Wimmer István, a MGyOSz főtitkára elmondta: a tisztes bérek mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak fontosak, mivel meghatározzák a vásárlóerő nagyságát, ezáltal a gazdaság teljesítményét. Ezért fontosak a nemzetgazdaság szempontjából is – tette hozzá. A főtitkár kiemelte: az elmúlt 6-7 évben csökkent Magyarországon a versenyszférában foglalkoztatottak száma, amely „lázmérője” az ország gazdasági helyzetének.
Wimmer István hangsúlyozta: a sorrend nagyon fontos, előbb kell elérni a gazdasági fellendülést, és ennek hozadéka a tisztes bér, a magas életszínvonal, az alacsony szegénység. Bár van a bérek emelésének is pozitív hatása, de önmagában nem elegendő – tette hozzá.
Növekvő probléma a dolgozói szegénység
Pataky Péter, a MaSzSz elnöke kiemelte: a bérek emelése a válság által okozott társadalmi krízis megoldásának egyetlen valódi eszköze. Hozzátette: a dolgozói szegénység növekvő probléma Magyarországon, amelyet közösen kell megoldani, a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány együttműködésével. A MaSzSZ javaslata szerint egységesíteni kell a minimálbért és a közfoglalkoztatotti bért.
A szakszervezet elnöke hozzátette: definíció szerint nem lehetne kevesebbet keresni, mint a minimálbér, azonban jelenleg a közfoglalkoztatotti bér az igazi minimálbér. A közfoglalkoztatás átmenetileg, bizonyos helyzetekben szükségszerű, de hosszú távon több a káros hatása, mint az előnye – jelentette ki, utalva a bérek letörésére és a munkaerőpiac torzítására.
Pataky Péter hangsúlyozta: a létminimum és a minimálbér közti különbséget fokozatosan csökkenteni kell. Az a cél, hogy 2018-ra érje el a nettó minimálbér az akkori létminimumot. A MaSzSz elnöke rámutatott: a munkavállalók 36 százaléka a létminimumnál kevesebbet kap munkabérként. Tarthatatlan, hogy 8 órás, teljes munkaidős munkáért ne lehessen a létminimumot megkeresni – hangsúlyozta.
