Azok a szankciók, amik a jelenlegi rendszerben érvényben vannak a nem együttműködő lobbistákkal szemben, nem igazán eredményesek. Egy Európai Parlament által lobbistának titulált céget semmi sem állíthat meg, hogy bejusson a Bizottsághoz.
Ez a következetlenség ugyanannyira köszönhető annak, hogy a Bizottság nem fordít kellő figyelmet a témának, mint hogy az intézményeket külön akkreditációs rendszerre bontották.
„Az átláthatósági nyilvántartás megoszlik a Parlament és a Bizottság között” – magyarázta a francia képviselő, Elisabeth Morin-Chartier (Les Républicains). „Ez az jelenti, hogy a Parlament nem tudja módosítani a listát vagy bármely kapcsolódó adatot.”
Nem mindenki hajlandó megjelenni
Az Európai Parlament, amely elindított egy speciális bizottságot az adószabályozással kapcsolatban (Adó Bizottság), több hónappal ezelőtt kénytelen volt vádlott nélküli vizsgálatokat folytatni a multik ellen.
Az Adó Bizottságnak nincsenek legális eszközei, hogy kikényszerítse a tanúk vallomását. A legtöbb nagy céget meghívják a képviselők, és azok elmagyarázhatják, hogy miért nem élnek az európai adózási gyakorlattal.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A 18 meghívott cégből csak az Airbus, a Total BNP ParisBas és a skót energetikai cég, az SSE fogadta el az Adó Bizottság meghívását.
Az Amazon, az Anheuser-Busch InBev, a Barclays, a Coca-Cola, a Facebook, a Fiat Chrysler, a Google, a HSBC, az Ikea, a McDonalds, a Philip Morris, a Walmart és a Walt Disney mind visszautasították a vallomástételt.
Miután az Adó Bizottság szembesült a problémával, szankciókat helyezett kilátásba azokkal szemben, akik visszautasítják az együttműködést. Ilyen szankció lenne az EP akkreditáció megvonása, ahol a lobbisták rendszeresen találkoznak a jogszabályok befolyásolása miatt.
Nincs közös határozat
Martin Schulz kabinetének egy tagja elmondta, hogy az Európai Parlament elnöke „megkérte a quaestorokat (a parlament tagjait közvetlenül érintő pénzügyi és adminisztrációs kérdésekkel foglalkoznak – a szerk.), hogy dolgozzanak ki egy javaslatot, ami megváltoztatja a lobbistákra vonatkozó belső szabályokat”. A döntést gyorsan meg kell hoznia a Parlamentnek, majd jóvá is kell hagynia. A bizottság támogatásának hiánya miatt azonban nem lesz közös határozat.
„Még nem tárgyaltunk a szigorúbb megközelítésre vonatkozó akkreditációról” – mondta a Bizottság szóvivője. „Az akkreditáció típusa (elektronikus beléptetőkártya) is más a Bizottságban, mint a Parlamentben” – tett hozzá.
Úgy néz ki, hogy az Európai Parlament meghozza a szükséges szankciókat: az elmúlt hónapokban, Brüsszelben a napirend elején szerepelt a lobbizás átláthatóságának kérdése.
2014 novembere óta minden lobbistának, aki találkozni akar valamelyik európai biztossal vagy a kabinet egy tagjával, fel kell iratkoznia az EU Átláthatósági Nyilvántartásába. Ez a követelmény 1000 névvel bővítette az amúgy önkéntes listát. E szerint tehát 8396 lobbista dolgozik a brüsszeli uniós intézményekben.
Négy évvel a 2011-es bevezetés óta, az EP kérelmezésére talán kötelező lesz az EU Átláthatósági Nyilvántartása. Jean-Claude Juncker következő nagy álma egy intézményközi megállapodás, amivel mindhárom európai intézményben kötelezővé teszik a lobbisták regisztrációját.
Szükséges volt
2015. február 12-én az Európai Parlament egy speciális bizottság indításáról döntött. Megbízatása egy hat hónapos időszakra szólt. Célja pedig az EU-tagországok bonyolult adózási döntéseinek megvizsgálása volt, amely nagy port kavart ez év elején.
A 45 tagból és ugyanennyi helyettesből álló bizottság elsődleges feladata megvizsgálni, mennyire passzol az EU szabályozásába a tagállamok állami támogatásokra vonatkozó szabálya és az adójog.
A különleges bizottság jelentést készít, és javaslatokat fogalmaz meg, hogy lehetne javítani az átláthatóságon és a tagállamok közötti együttműködésen. A bizottság mandátumát 2015. novemberig meghosszabbították.
