Az Európa márkajel
A szaktárca közleménye szerint az uniós pénzügyminiszterek az EU gazdaságpolitikájának jövőjéről és a nem teljesítő banki hitelek örökségének lehetséges kezeléséről tárgyaltak Máltán.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
Varga Mihály az ülésen elmondta: a Brexit példája jól mutatja, hogy Európa mint márkajel vesztett értékéből. Az európai vezetők közös feladata megtalálni ennek mögöttes okait. A keresett válasz talán azt fogja mutatni, hogy néhány területen Európának kevesebbet kellene tennie, miközben más területeken a tagállamoknak minden eddiginél szorosabban kellene együtt dolgozniuk – mondta.
„Nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel olyan adózási javaslatokat kényszerítsen ránk, amik az adóterhelés növelését eredményeznék” – hangsúlyozta.
Van még gond a hitelekkel
A miniszterek és a központi, illetve jegybanki vezetők a délutáni ülésen véleményt cseréltek az európai bankrendszerben felgyülemlett nem-teljesítő hitelek (non-performing loans – NPL) helyzetéről, amelynek magas európai, illetve egyes országokbeli szintje továbbra is kockázatot jelent.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az NPL-állomány hirtelen növekedése a 2008-as pénzügyi válsággal kezdődött. A nem teljesítő hitelek negatívan befolyásolják a gazdasági növekedést, valamint jelentős pénzügyi stabilitási kockázatot hordoznak.
A közlemény szerint Magyarország a válság mélypontját követően hamar felismerte a problémát, és azóta már sokat tett a magas NPL-állomány leépítésének érdekében. A Nemzeti Eszközkezelő vagy a magáncsőd a nehéz helyzetbe került hiteladósoknak segített, az adósságfék-szabályok pedig a jövőbeli NPL-állomány kialakulását akadályozzák meg – ismertette Varga Mihály.
Hozzátette, a rossz hitelek állománya az elmúlt évek pozitív folyamatai ellenére még mindig magas, van még feladat e területen nemzeti és uniós szinten is.
