A közép-kelet-európai régió vizsgált országai közül Litvánia és Lengyelország szerepelt a legjobban; Magyarországra nem terjedt ki az elemzés. A kutatók szerint a gazdasági jólét nem garancia arra, hogy egy ország felkészült az elkerülhetetlen változásokra, de a jól felkészült országok gyorsabban gyarapodnak.
Mi kell a gyors alkalmazkodáshoz?
A KPMG és az Oxford Economics a „Change Readiness Index” felmérés keretében 90 országban vizsgálta, mennyire felkészültek a változásokra a vállalatok, a kormányok, az emberek és a civil szervezetek. A kutatók több szempontot is figyelembe vettek: megnézték, hogy az egyes országok milyen hatékonyan reagálnak a természeti katasztrófákra, a technológiai, demográfiai változásokra, a nemzetközi versenyre és a beruházásokra. A felkészültség ez esetben azt jelenti, mennyire számítanak a társadalom különböző szereplői a változásokra, hogyan válaszolnak az új kihívásokra. Az ebből a szempontból sikeres országok gyorsan reagálnak, proaktívan kihasználják a változás nyújtotta lehetőségeket, vagy enyhítik a változások káros hatásait.
A változás új lehetőség
„Egy nemzet felkészültsége a változásokra való reagálásra egyre fontosabb a fenntartható gazdaság és az igazságos társadalom elérése érdekében. A gazdasági jólét és a magas egy főre jutó jövedelem szorosan összefügg a változásokra való hajlandósággal, de az alacsony jövedelem nem leküzdhetetlen korlát a nagyobb gazdasági és szociális rugalmasság elérése előtt. Ez motiváló lehet az olyan alacsonyabb jövedelmű országok számára, ahol erősek az intézmények, a kormányzat krízisszituációban is stabilitást tud biztosítani, és képes a változásokra új lehetőségként tekinteni” – mondja Timothy A. A. Stiles, a KPMG nemzetközi fejlesztéstámogatással foglalkozó vezetője (Global Chair of International Development Assistance Services).
A ranglista elején található országok elhelyezkedésükben és méretükben is különböznek, miközben több olyan közös tulajdonságuk van, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy felkészülten álljanak a változások elé: dinamikus üzleti környezetet biztosítanak vállalkozásaiknak, stabil és hatékony a kormányzatuk, népességük képzett, a civil társadalom pedig erős.
A jólét önmagában kevés
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy egy ország gazdasági jóléte nem jelenti automatikusan azt, hogy képes reagálni a változásokra és kezelni is tudja őket. Számos alacsonyabb jövedelemmel rendelkező nemzet áll a fejlett országok előtt a listában. Chile például a jövedelmek szempontjából a felső középkategóriába sorolható, de a változásra való felkészültségben olyan magasabb jövedelmű országokat előz meg, mint az Egyesült Államok és Franciaország. Több alsó közép jövedelmi kategóriába tartozó ország, mint Panama és a Fülöp-szigetek, megelőzött magasabb jövedelemmel rendelkező nemzeteket, például Olaszországot, Lengyelországot, Brazíliát és Kínát.
