Decemberben a munkanaphatástól megtisztított index 6,9 százalékos növekedést mutatott. Az előző hónaphoz viszonyítva 0,7 százalékkal csökkent az ipar kibocsátása a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint. A munkanaphatással kiigazított éves növekedés 7,2 százalék volt tavaly.
Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor elmondta: az ipari termelés tavaly lépte túl a válság előtti szintet.
Az ipari termelés 2015-ben minden hónapban nőtt, a nyers és a munkanappal kiigazított adatok szerint egyaránt. A decemberi 9,4 százalékos növekedést novemberben 9,6 százalékos bővülés előzte meg a nyers adatok szerint, a munkanappal kiigazított decemberi index a novemberi 7,1 százalék után lett 6,9 százalék.
A havi adat novemberben is visszaesést mutatott, akkor 1,4 százalékkal csökkent az ipari kibocsátás szezonálisan és munkanappal kiigazítva, ezt követte a decemberi 0,7 százalékos csökkenés.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Schindele Miklós elmondta: az adatok szerint tavaly a negyedik negyedévben összességében magasabb volt az ipari termelés a harmadik negyedévinél, másrészt a megelőző év negyedik negyedévénél is, amikor visszaesett a termelés.
Hozzátette, hogy az utolsó negyedév első hónapjában, októberben kiugró – a nyers adat szerint 10,1, munkanappal kiigazítva 12,7 százalékos – volt a bővülés, ehhez képest van csökkenés a havi adatokban, a termelés 2015 két utolsó hónapjában is magas szinten nőtt. A főosztályvezető-helyettes jelezte, az éves 7,5 százalékos növekedés szintén magasnak számít.
Továbbra is elsősorban a járműgyártás, azon belül is az export az ipari termelés növekedésének fő hajtóereje, de a feldolgozóipar szinte minden ágazata jól teljesített. Kiugró volt a növekedés a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában is – közölte Schindele Miklós. Kiemelte, hogy a korábbi évekkel ellentétben éves szinten a belföldi értékesítésben is a növekedés volt a jellemző.
