Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) tagjai egy olyan – az egészséget, és anyagi biztonságot támogató, társadalmi felelősségvállalást segítő – gépezet részei, amelyre jelenleg közel kétmillió pénztártag, és általuk családtagjaik támaszkodnak – fogalmazott Dr. Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke a rendezvényen.
Balogh László a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikai helyettes államtitkára előadásában kiemelte: az önkéntes pénztárakban az egyéni megtakarítás kiegészíthető a munkahely támogatásával, egyszerű és érthető a működésünk, és alacsony működési költséggel számolhatnak a tagok.
A pénztárak további versenyképességének erősítése a cél
Balogh László szerint további előnyként kell értékelni, hogy a pénztárak kifejezetten rugalmas terméket kínálnak, hiszen adómentes a hozam felvétele, tagi kölcsön igénylehető. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás továbbá nem csak az időskorban hasznos, de egy egész életen végigkísér, mert többek között akár banki hitelfedezeteként is felhasználható.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ezen felül tehermentesen örökölhető és nyugdíj-kiegészítésként akár egy összegben vagy járadék formájában tehermentesen hozzáférhető. A pénztárak által elért hozamok pedig kiemelkedőek, ugyanakkor az egy szerződésre jutó vagyon viszonylag még alacsony.
A pénzügyi válságot követően, az elmúlt években a magyar gazdaság dinamikusan nő, a reáljövedelmek, a lakosság rendelkezésére álló jövedelmek a sikeres gazdaságpolitika eredményeként emelkednek. Nőnek a megtakarítások, amelyekből egyre több kerülhetne pénztári számlára is – mondta Balogh László.
Egyre fontosabb az öngondoskodás
A legfontosabb feladat a helyettes államtitkár szerint a tudatos öngondoskodás szerepének erősítése, a nyugdíjpénztárak eddigi eredményeinek hangsúlyozása, a pénztárak népszerűségének, a taglétszámok és tagi befizetések összegének növelése. Valamint az egymással versengő kiegészítő öngondoskodási termékek költségoldali transzparenciájának erősítése. Mivel közel 60 százalékban magyar állampapírok alkotják a portfóliót, a pénztári vagyon növekedést segítheti az adósságkezelés céljait is: nagyobb rezidens arany és csökkenő deviza kitettség elérését.
A Magyar Nemzeti Bank képviseletében a nyugdíjpénztáraknak a hosszútávú, nyugdíjcélú megtakarítások közötti helyzetét elemezve Kisgergely Kornél, a Pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgató elmondta, hogy a pénztárak számára kiemelten fontos és szükséges az aktív tagtoborzás, és a jelenleg – átmenetileg – nem fizető tagok aktiválása kampányokkal (például a kafetéria elemek választásának időszakában), edukációs és aktív kommunikációs munkával.
Előadásában bemutatta, hogy az öngondoskodás erősítése az MNB Stratégiájában is megjelenik, és ennek érdekében az MNB szakértői szinten is foglalkozik az öngondoskodási termékekkel, így az önkéntes pénztári szektorral is. Ennek keretében támogató, aktív kommunikációt folytat és több felületet is biztosít e termékek megjelenésének, így többek között az önkéntes pénztárakról készített elemzések jelentek meg az MNB által kiadott Bankrendszeren kívüli pénzügyi piacok kockázati jelentésében, a Pénzügyi Stabilitási Jelentésben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és az MNB mellett a szakma olyan jeles képviselői is előadást tartottak a konferencián, mint Dr. Hardy Ilona, aki a Pénztárszövetségnek, a rendezvényre készíttetett friss kutatását ismertetve, az öngondoskodás iránt meglévő komoly társadalmi igényről beszélt. Varga Zalán, az Erste Alapkezelő értékesítési igazgatója az eszközallokáció fontosságárról tartott előadást. Az esemény letétkezelői főtámogatója a képviseletében a Raiffeisen Bank Értékpapír Letétkezelési és Pénzügyi Intézmények Főosztályának vezetője, Haraszti Zsuzsa előadásában a pénztári vagyon biztonságára helyezte a hangsúlyt.
Egészségpénztárak szerepe az egészségügyben
A hazai egészségügyben rejlő fejlődési lehetőségekről, valamint a magán és az állami egészségügy kapcsolatáról, és az egészségpénztárak szerepéről tartott előadást Lantos Csaba. Részletes elemzéséből kitűnt, hogy a lakosság különböző módokon százmilliárdokkal finanszírozza ma az egészségügyet.
Az egészségpénztárakon is évente közel 60 milliárd forint áramlik át, és ezek átlátható, számlára történő kifizetések így a pénztárakból szolgáltatásfinanszírozásra évről-évre kifizetett összegek teljes egészében az egészségügy szolgáltatóihoz kerülnek, hozzájárulva az orvos-kivándorlás mérsékléséhez is. Az egészségpénztári rendszerbe befolyó, munkabéreken kívüli, kedvező adózású juttatások egyszerre segítenek az egészségügy rendszerszintű kifehérítésében, fenntarthatóvá tételében, valamint az állampolgárok egészségtudatos életmódjának motiválásában.
Az egészségpénztári támogatás nem egy egyszerű pénzhelyettesítő, hanem egyben egészségügyi tudatosságot építő elem is – mondta el az elhangzottak kapcsán Dr. Kravalik Gábor a Pénztárszövetség elnöke. Kravalik Gábor szerint a jövő a pénztárakon át történő egyéni és munkáltató által biztosított megtakarítások növelése, valamint a költésekben az egészségügyi szolgáltatásokra pénztárakon keresztül fordított összegek arányának növelése lehet.
Átfogó kép az öngondoskodásról
A délelőtti előadásokat követően tematikus kerekasztal-beszélgetésekre került sor, amelyek keretében a legnagyobb hazai pénztári alapkezelők szakemberei a hozamkörnyezetről, a nyugdíjcélú megtakarítások piacáról, kilátásairól, a pénztárak helyéről és fejlődési lehetőségeiről beszélgettek. Külön figyelmet kaptak a délutáni programban az egészségpénztárak és magánellátók.
„A javuló gazdasági kilátások és stabil működés mellett is sok a szektor-szintű nyitott kérdés. Örömmel tölt el, hogy a konferencián valóban a jövőbe nézve, a szakma, a szabályozók, a felügyelet és üzleti szféra színe-javát egybegyűjtve tudtunk ezekre koncentrálni” – értékelte a konferenciát Kravalik Gábor.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a demográfiai kihívások, a gazdasági kilátások és a józan számítások egyértelműen, mind a nyugdíjcélú, mind az egészség-fókuszú öngondoskodás szerepének erősödését kényszerítik ki.
