A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának ügyében a nemzetközi rendőri szervezet ismét vörös jelzést adott ki. Ez a legmagasabb szintű riasztás, amely tájékoztatja a szervezet összes tagállamát arról, hogy az illetőt keresik a riasztást kérő ország, ez esetben Horvátország hatóságai. A Mol vezetőjéről két fotót és a személyes adatait tették ismét közzé az interneten.
Egy, az ügyet jól ismerő forrás információi szerint a Molnál csalódottak az Interpol döntése miatt. A vállalat ezt egy sajnálatos, ugyanakkor inkább formai, mintsem lényegi döntésnek tekinti. Mivel ez a döntés nem változtat az eddig ismert tényeken, és azokhoz nem is tesz hozzá, a forrás szerint így kizárható, hogy a Mol vezetői testületeinek álláspontja változna a témában.
Nem először került fel a listára Hernádi
Hernádi Zsolt neve már korábban is szerepelt a kőrözési listán, de az Interpol ügyeit ellenőrző független bizottság (CCF) felülvizsgálatának idejére 2014. március 3-án lekerült róla. Akkor a rendőri szervezet jelezte, hogy a testület a vizsgálat befejezése után dönt arról, hogy törli, feloldja vagy pedig módosítja-e az adatokat az Interpol adatbázisában.
A horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogát.
Sanadert ezért júniusban nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélte a horvát bíróság. Az USKOK indoklásában az áll, hogy a Mollal való megegyezés értelmében Ivo Sanader, hivatali tekintélyével visszaélve, Horvátországra nézve hátrányos szerződést kötött. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.
Kapott még egy kis időt a vezér
A per egyébként február 12-én kezdődött volna, de azt a bíró elhalasztotta, miután a védelem decemberben azt kérte, hogy a vádlott számára is érthető nyelvre fordítsák le a per anyagát, amit akkor a bíró elutasított. Hernádi ügyvédjei fellebbeztek legfelsőbb bíróságon, de a mai napig nem született döntés az ügyben.
Hernádi ellen az USKOK már egyszer – 2012 decemberében – megszüntette a nyomozást, majd miután Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz (EU), újraindította. Az újonnan indult vizsgálat során az ügyészség Hernádi Zsolt vizsgálati fogságát is elrendelte, de Magyarország elutasította kiadatását.
Pár éve körözést adtak ki a horvátok
A horvát hatóságok 2013-ban adtak ki ellene körözést azután, hogy a magyar üzletember állításuk szerint nem jelent meg Zágrábban egy tárgyaláson, majd Horvátország kérésére 2013. október 2-án neve felkerült az Interpol körözési listájára. A vörös körözés a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt abból a célból, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kezdeményezte. Az Interpol gyakorlatilag nem tud kiadni nemzetközi letartóztatási parancsot a szó legszorosabb értelmében, ehhez nincs jogköre, ám a vörös riasztás hasonló erővel bír.
A horvát legfelsőbb bíróság ezután megerősítette a megyei bíróságnak azt a júniusi döntését, amely szerint az ügy bírósági tárgyalását Hernádi Zsolt távollétében is le lehet folytatni. A Mol Nyrt. vezetőjét ennek megfelelően horvát ügyvédje, Goran Mikulicic képviseli a tárgyalásokon.
A magyarországi Fővárosi Törvényszék a horváthoz hasonló ügyben korábban megszüntette az eljárást Hernádi Zsolt ellen. Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt magyarországi ügyvédje akkor úgy vélte, hogy egy jogerős, felmentő ítélet arra kényszeríthetné a horvát hatóságokat, hogy ejtsék a korrupciós vádakat az elnök-vezérigazgató ellen. A horvát illetékesek azonban úgy döntöttek, a december elején hozott magyar bírói döntés nem befolyásolja a Mol elnöke elleni horvátországi eljárást, ezért az folytatódhat.
