Így csalt a Quaestor
A befektetési szolgáltatónál feltárt visszaélésnek nincs köze a mindenkori felügyelet által – 2007 óta – évről évre jóváhagyott kibocsátási tájékoztatón alapuló legális kötvényprogramhoz. A visszaélés – a vizsgálat jelen állása szerint – azáltal valósulhatott meg, hogy a befektetési szolgáltató a kötvényvásárlási céllal nála befektetőknek nagy összegben hamis igazolást állíthatott ki, s a valóságban nem keletkeztette meg a kötvényt, így azt se lejegyezni, se adás-vétel útján megszerezni nem lehetett – áll az MNB közleményében.
Hová fordulhatnak a károsultak?
Az MNB javasolja, hogy a brókercégek, illetve a hozzájuk kapcsolódó kisbankok ügyei kapcsán érintett ügyfelek, károsultak a jegybank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához (tel: 06-40-203-776) forduljanak telefonon, személyesen vagy (elektronikus) levélben, mivel kizárólag itt kaphatnak gyors és hiteles információkat, tanácsot teendőikről.
Az MNB honlapján a fogyasztók minden tudnivalót megtalálhatnak a téma kapcsán, vidéken 11 megyeszékhelyen pedig a jegybankkal együttműködő Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat kirendeltségei nyújtanak segítséget.
A befektetési szolgáltató tehát azt a látszatot keltette, mintha az embereknek a pénzükért cserébe értékpapírt (ez esetben Quaestor kötvényt) helyezett volna el a nála megnyitott értékpapírszámlán. Ugyanakkor a valóságban csak átvette az emberek pénzét, de valós értékpapírt nem adott cserébe. Fontos tehát tisztán látni, hogy ezen visszaélésnek, azaz nem létező értékpapír hamis igazolások útján, a befektetők és a hatóságok megtévesztésével történő értékesítésének nincsen köze ahhoz, hogy egy egyébként legális, tehát a felügyelet által engedélyezett formában lett volna lehetősége a kibocsátónak tényleges kötvényt kibocsátani, a befektetési szolgáltatónak pedig azt értékesíteni.
Volt engedélyezett program is
A kibocsátó 2007-ben szerzett első ízben felügyeleti engedélyt nyilvános kötvénykibocsátásra, az engedélyezett keretösszeg már ekkor 50 milliárd forint volt. 2007-től kezdve a kibocsátó minden évben rendelkezett engedélyezett kötvényprogrammal. A kibocsátó összes jogszerűen – tehát a felügyeleti engedélyen alapuló – kibocsátott kötvényállománya ma mintegy 58 milliárd forint, mely összeg a kibocsátási tájékoztató szerint a mintegy 100 milliárd forint konszolidált mérlegfőösszegű Quaestor-csoport finanszírozását szolgálta.
A gyanított visszaélés ugyanakkor nem a jogszerű kötvényprogram keretében, hanem nem létező kötvények nagy tömegű „értékesítésével” történhetett meg. Utóbbiaknál a befektető úgy tudta, hogy kötvény vásárolt, de valójában nem kapott papírt a pénzéért. A visszaélést a felügyeleti feladatokat átvevő MNB feltárta, ugyanúgy, ahogy a 10 éven túlra visszanyúló többi brókerbotrányt is – fogalmaznak a közleményben.
