Közös csoport
Frédéric Van Leeuw tájékoztatása szerint az el-Bakraoui testvérpár fiatalabb tagja, Khalid – aki a brüsszeli Maelbeek metróállomáson robbantotta fel magát egy szerelvényben – Ibrahim Maaroufi álnéven lakást bérelt a dél-belgiumi Charleroi-ban, amely otthont adott a szélsőséges iszlamista csoport tagjainak. A csoport tagjai között voltak azok is, akik novemberben, Párizsban elkövették a 130 áldozattal járó öngyilkos merényletsorozatot.
Ez a charleroi-i lakás volt az a hely, ahol a párizsi merényletekhez használt robbanószerkezeteket készítették – tette hozzá az ügyész. A belga rendőrség tavaly december 9-én átkutatta a lakást, amelyet követően európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki el-Bakraoui ellen. Fotója és személyleírása megjelent az Interpol honlapján is – tájékoztatott Frédéric Van Leeuw.
A brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson elkövetett merényleteknek a legutóbbi információk szerint 31 halottja és 260 sebesültje van, utóbbiak között – külügyi közlés szerint – két magyar van.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Hibáztak a nyomozásnál
A brüsszeli merényletek nyomán felajánlotta lemondását Jan Jambon belga belügyminiszter, amelyet Charles Michel miniszterelnök nem fogadott el – írta a La Derniére Heure című belga napilap csütörtökön. A belügyminiszter amiatt ajánlotta fel távozását, hogy mert súlyos hibák feltételezhetőek a terroristák ellen folytatott nyomozásban. A felajánlott lemondás tényét a minisztérium megerősítette.
Charles Michel nem fogadta el a belügyminiszter lemondását, szerinte „össze kell zárni ezekben a nehéz pillanatokban” – idézte miniszterelnököt a napilap.
A miniszteri bizottság csütörtökön ült össze, hogy megtárgyalja a Törökországból 2015 nyarán kitiltott Ibrahim el-Bakraoui ügyét, ugyanis Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán Ankarában közölte, hogy Ibrahimot a török rendfenntartó erők 2015 júniusában kiutasították az országból. Elmondta, hogy Ankara tavaly július 14-én jelentést küldött az Iszlám Állam harcosának kitoloncolásáról a belga és a holland hatóságoknak, ám azok figyelmen kívül hagyták a figyelmeztetést, és később szabadon engedték a férfit.
Hétfőn nyithat a reptér
Legkorábban hétfőn nyithatják meg újra a forgalom előtt a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőteret, ahol két nappal ezelőtt kettős robbantásos merényletet hajtottak végre – közölte csütörtökön a légikikötőt üzemeltető vállalat. Arnaud Feist, a vállalat igazgatója az előző napon még mindössze arról számolt be, hogy szombatig zárva marad a zaventemi repülőtér.
A kedd reggeli terrortámadások után lezárták a füstölgő, helyenként rommá zúzott repülőteret és az oda vezetők utakat, valamint törölték az összes járatot. A merényletek miatt a belga fővárosba tartó repülőgépeket Amszterdamba, Liége-be és más városok repülőtereire irányították át.
Egész Európa veszélyben?
A húsznál is több halálos áldozatot követelő brüsszeli robbantások egész Európa ellen irányulnak. Nem csak Belgiumban emelték a terrorkészültséget, minden ország szigorította az ellenőrzéseket. Hazánkban is magasabb fokozatra kapcsolt a terrorelhárítás. Ön szerint most egész Európa veszélyben van? Szavazzon!
Ma van a rendkívüli EU-cúcs
Nincsen több vesztegetni való időnk, a döntési folyamatokat fel kell gyorsítani – mondta újságíróknak Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkára, a belga fővárosban elkövetetett terrortámadások kapcsán tartott brüsszeli rendkívüli uniós bel- és igazságügyi miniszteri tanácskozást megelőzően, csütörtökön.
Hozzátette, hogy a munkának a hatékony intézkedéseket kell eredményeznie és a jogalkotási folyamatban a terítéken lévő javaslatok gyors elfogadására kell törekedni. Ez mindenkinek alapvető érdeke – húzta alá az államtitkár. A csütörtöki ülés a szolidaritás kifejezéséről szól, de szólnia kell a határozottságról, az eltökéltségről is – hangsúlyozta Berke Barna.
Arról tájékoztatott, hogy a legutóbbi bel- és igazságügyi miniszteri tanácskozáson a terrorizmus elleni új irányelv elfogadásakor a politikusok a jogalkotási folyamat gyors előrehaladása mellett érveltek. A létező jogszabályok végrehajtásával ugyanakkor egyes tagállamokban gondok vannak. Néha az adminisztratív kapacitásokkal, a hatékonysággal, a képességekkel, de olykor az akarattal is. Ez így nem mehet tovább – húzta alá az államtitkár.
