Így látnak minket a hitelminősítők
Először is érdemes megnézni az ország külső megítélését és sérülékenységét. Két fontos időpont volt az elmúlt hetekben, március 4 és március 18, az első alkalommal a Moody’s a második alkalommal pedig a Standard & Poor’s hitelminősítőnél maradhattunk a bóvli kategóriában.
A három nagy hitelminősítő jelenleg egyaránt a befektetési ajánlású alapszinttől egy fokozattal elmaradó – „BB plusz/Ba1” – besorolással tartja nyilván a hosszú lejáratú magyar szuverén devizaadósságot. Ami viszont fontos, hogy a Fitch Ratings és a Moody’s már pozitív, felminősítést valószínűsítő kilátást adott az országnak, esetükben jó esély látszik arra, hogy az idén kikerüljünk a bóvliból.
A három nagy vizsgáló bizottságban az S&P a legszigorúbb, ők legutóbb a jegybankot is bírálták:„A kulcsintézmények, mint például az MNB egyre növekvő átláthatatlansága miatt romlik annak a lehetősége, hogy a pénzügyi szektoron kívüli és belüli jövőbeli kockázatokat átláthassuk.”
Mindenesetre ne vesszünk el a felülvizsgálatokban, alapvetően a gazdasági kilátásokkal megnyugtató a költségvetési teljesítmény – írja a tradebeat.hu elemzője.
Nem kell pánikolni
Több elemzőházzal szemben nem látunk az idei évben nagy pánikra esélyt a forint piacán. Persze, átmenetileg előfordulhat, hogy a korábbi történelmi mélypontokat megcsipkedi a hazai deviza a főbb fizetőeszközökkel szemben, de alapvetően stabil a forint. Korábban a japán Nomura az MNB kamatcsökkentése után egyből a 325-ös eurót emlegette, ehhez képest tartja magát a magyar pénz, amennyire csak lehet.
Tudjuk, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja és azt is tudjuk, hogy a középtávú inflációs cél 3 százalék (toleranciasáv: +/- 1 százalék) eléréséig kitartóan ügyködik az intézmény a forint gyengítésén. Márciusban már 1,20 százalékos alapkamatot élvezhettük, de nem kell aggódni, ez azért messze van a japánoknál már bőven mínuszban lévő betéti kamatoktól.
Aki eddig nem zárta forint vételeit, az már ezután sem fogja.
Az állampapírokat figyelve jól látható, hogy aki a forint kamatelőnyének csökkenése miatt kivette pénzét, az most hosszabb távon visszatér csak a kötvénypiacra. Továbbá az úgynevezett carry trader társadalom már nem csökken drasztikusan a hazai deviza oldalán. Az elmúlt két hétben láttunk gyengülést és 315 közeli eurót is, de korántsem annyira vészes a helyzet, mint tavaly január környékén.
Változhat a forgatókönyv
Most ameddig lehet, az MNB pumpálja a segítséget a hitelintézeteknek, ezzel is fentebb tartva az EURHUF árfolyamát. 2018-tól viszont már más lehet a forgatókönyv, amikor az EKB-nak szépen lassan igazodnia kell az amerikai jegybank szigorításához. Kereskedői és elemzői szemmel már közel két éve jól lehet követni a Magyar Nemzeti Bank mozgását, szorosan követjük az európai lazítást, így a szigorításnál is változhat a terep és akkor a forint is kaphat egy kis erőt.
A magyar fizetőeszköz „tündöklése” még erősen a jövő és a 2-3 éves horizonton van, de azok a carry traderek, akik korábban elhagyták a feltörekvő deviza piacát visszatérhetnek.
