Trump ultimátumot küldött Moszkvának. Az amerikai kormány új szankciós csomaggal próbálja rávenni Oroszországot az ukrajnai háború lezárására, miután Putyin elutasította a tűzszünetet. A döntés után az amerikai elnök bejelentette, hogy lefújta a Putyinnal tervezett budapesti találkozót is.
Trump keményen üzent Moszkvának, a budapesti csúcstalálkozó lefújása mellett új szankciókkal sújtják Oroszországot
Az amerikai pénzügyminisztérium szerda éjjel bejelentette az Oroszország elleni újabb szankciós csomagot, miután Moszkva elutasította az azonnali tűzszünetet Ukrajnában. A döntés közvetlenül az ország két legnagyobb olajvállalatát, a Rosznyeftet és a Lukoilt érinti. Ezzel a lépéssel most az Egyesült Államok keményebb nyomást helyez az orosz gazdaságra – jelent meg a hír a Reuters oldalán.
A lépésre azután került sor, hogy az EU-tagállamok szerdán jóváhagyták a Moszkva elleni 19. szankciócsomagot, amelyet az ukránok elleni háború lezárásának felgyorsítása érdekében hoztak. A rendelet az orosz cseppfolyósított földgáz importjának tilalomról szól. Trump intézkedései az EU és múlt héten bevezetett brit szankciókat követi amelyet a a Rosneft és a Lukoil elleni vezettek be.
A döntést Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter jelentette be:
„Itt az ideje, hogy leállítsuk a gyilkolást és azonnali tűzszünetet kössünk.”
A tárca közlése szerint az intézkedések célja, hogy megvonják Oroszországtól azokat a bevételeket, amelyekből a háborús gépezetét finanszírozza, miközben a szankciók hatálya alá tartozó személyek és vállalatok amerikai vagyona zárolásra kerül.
A szankciók bevezetésének célkeresztjében a Rosznyeft és a Lukoil olajvállalatok állnak
Az új szankciós csomag az Egyesült Államok E.O. 14024 elnöki rendeletének megjelenését követően lép érvénybe. A szabály az Orosz Föderáció kormányának meghatározott káros külföldi tevékenységeivel kapcsolatos tulajdon blokkolásáról szól. Ez a rendelet felhatalmazza az amerikai kormányt arra, hogy blokkoló szankciókat vezessen be az orosz katonai-ipari és energetikai hálózatban érintett szereplőkkel szemben.
A Rosznyeft Putyin közeli szövetségese, Igor Szecsin irányítása alatt áll, míg a Lukoil magánkézben van, de mindkettő kulcsszerepet tölt be az orosz olajexportban. A két vállalat együttesen az ország teljes nyersolaj-kivitelének közel felét adja, napi 2,2 millió hordóval.
A döntés értelmében a két olajtársaság minden leányvállalatát, amelyben 50 százaléknál nagyobb tulajdonrésszel bírnak, azonnal blokkolják, és amerikai személyek nem folytathatnak velük semmilyen üzleti tranzakciót.
Trump leállította a Putyinnal tervezett budapesti találkozót is
A szankciók bejelentésével párhuzamosan Donald Trump amerikai elnök is megszólalt a Fehér Házban tartott találkozóján, ahol Mark Rutte NATO-főtitkárral tárgyalt. Trump megerősítette, hogy leállították a Budapestre tervezett orosz–amerikai csúcstalálkozót.
„Egyszerűen nem tűnt helyesnek számomra… Nem éreztem úgy, hogy eljutnánk oda, ahová el kell jutnunk, ezért lemondtam”– magyarázta a döntését nyilatkozatában az amerikai elnök.
A háttérben a diplomáciai források szerint Putyin elutasította a tűzszünet lehetőségét, és nem mutatott hajlandóságot engedményekre. A pénzügyminisztérium lépése így egyértelmű politikai üzenet Moszkvának, hogy Washington nem enged az ukrán béke feltételeiből.
Az olaj azonnal reagált a szankciók bevezetésének hírére
A szankciók hírére a Brent olaj ára több mint 2 dollárral emelkedett hordónként, és rövid időre 64 dollár közelébe ugrott. A Bloomberg elemzése szerint a döntés komoly kockázatot hordoz Trump számára, mivel ellentétes azzal a céljával, hogy az amerikai üzemanyagárakat alacsonyan tartsa.
Mindeközben az Európai Unió is jóváhagyta a 19. szankciós csomagját, amely az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának tilalmát tartalmazza. A nemzetközi közösség tehát összehangolt fellépéssel kívánja gyengíteni az orosz energiaszektort.
A szankciók mindenkit érintenek, akik az oroszokkal üzletelnek
Az amerikai pénzügyminisztérium közölte, hogy a szankciók megsértése polgári és büntetőjogi következményeket vonhat maga után, nemcsak amerikai, hanem külföldi szereplők számára is.
A külföldi pénzintézetek, amelyek „jelentős tranzakciókat hajtanak végre” a listán szereplő orosz cégekkel, másodlagos szankciókat kockáztatnak.
„A szankciók végső célja nem a büntetés, hanem a magatartás megváltoztatása.”– hangsúlyozta a döntés hátterét a tárca.
Az Egyesült Államok új szankciós csomagja fordulópontot jelenthet az orosz–amerikai kapcsolatokban. Miközben a béketárgyalások leálltak, Washington immár közvetlenül az orosz energiavállalatokat támadja.
A kérdés már csak az, hogy a Kreml mennyire bírja majd a gazdasági nyomást és meddig marad el a diplomáciai asztalnál a tűzszünet.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: YouTube
