A KSH első becslése szerint az ipari termelés volumene februárban 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szökőnap hatása miatt azonban a munkanaphatástól megtisztított éves index 1,8 százalékos emelkedést jelez, míg a januári 2,1 százalékot. Az előző hónaphoz viszonyítva 0,8 százalékkal csökkent az ipar kibocsátása a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint. A havi adat negyedik hónapja mutat csökkenést.
Még mindig bizakodó
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a következő hónapokban jelentősebb élénkülésre számít, azt követően, hogy februárban az ipari termelés negyedik hónapja csökkent havi összevetésben, így egyelőre nem bizonyosodott be a feltételezés, hogy a gyenge teljesítmény átmeneti volt. A kilátások azonban a rendelésállomány és a bizalmi index alakulása alapján biztatóak – írta kommentárjában.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az ipari termelést az élénkülő belső kereslet mellett az európai autóeladások és egyes ágazatokban a kapacitások felfutása is húzhatja. Ezért idén az ipari kibocsátás 5 százalék körüli növekedésére számít a tavalyi 7,5 százalék után.
Lehetett számítani a lassulásra
Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a nyers adat a januári visszaesés után az ipari termelés erős élénkülését (6,3 százalék) mutatta, a munkanaphatással tisztított mutató ennél gyengébb emelkedést jelzett. A tisztított mutató összehasonlítása a tavalyi 6-9 százalék közötti értékekkel az ipari teljesítmény jelentősebb lassulására utal.
Az elemző véleménye szerint a lassulás nem feltétlenül csak egyetlen egyszeri tényező következménye, a tavalyi magas bázis nyomán már lehetett számítani arra, hogy idén visszafogottabb teljesítményt mutat az ipar.
Az Erste várakozásai szerint 2016-ban 3-4 százalék között alakulhat a termelés bővülése, melyben továbbra is az autóipari kibocsátás lehet meghatározó – írta Barczel Vivien.
