Az osztrákok mennek a németek után
Johanna Mikl-Leitner osztrák miniszter a megbeszélésekre érkezve közölte, hogy országa Németország példáját fogja követni, ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést, ami pár órán belül meg is kezdődhet, és erről hivatalosan értesítik Brüsszelt.
Robert Kalinák szlovák belügyminiszter rámutatott, hogy a szlovák-magyar határon nem állították vissza a határellenőrzést, mindössze fokozták a rendőri jelenlétet: nem állítanak meg minden autót, csak azokat, amelyek gyanúsak.
Be kell indítani a hotspotokat
Jean Asselborn, a tanácskozáson elnöklő luxemburgi miniszter reményét fejezte ki, hogy a német intézkedés csak rövid ideig lesz érvényben. Egyúttal arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tagállami kormányoknak meg kell állapodniuk 160 ezer menedékkérő szétosztásáról.
„Ha ma nem sikerül megoldást találni, ki fog törni a káosz, beindul a dominóhatás, és a Schengeni Övezet széthullik” – fogalmazott Asselborn.
A luxemburgi miniszter leszögezte, hogy nem az európai értékeket kell újrafogalmazni, hanem konkrét döntésekről kell határozni. Asselborn azt is világossá tette, hogy a menedékkérelmek feldolgozásának gyorsítását szolgálni hivatott úgynevezett hotspotoknak meg kell kezdeniük működésüket mielőtt bárkit is áttelepítenének valahova.
Nem működnének a kvóták
Egy újságírói kérdésre válaszolva a szociáldemokrata politikus azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak is a megoldás és nem a probléma részének kell lennie, valamint, hogy mind a tanács, mind az Európai Bizottság szeretne segíteni Magyarországnak, de Budapest akarata ellenére ez nem lehetséges.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kalinák szlovák belügyminiszter is világossá tette, hogy országa nem tekinti megoldásnak a kvótákat. Mint mondta, azoknak az országoknak kell segíteni, amelyeknek a leginkább szükségük van rá, illetve segíteni kell azoknak, akik törökországi, libanoni és jordániai menekülttáborokban vannak, hogy az áramlás megállítható legyen. Úgy vélte például, hogy Görögországban nincs 170 ezer migráns, csak áthaladnak az országon, ezért a nyugati országoknak kell leginkább segíteni, ahová a menedékkérők tartanak.
A szlovák politikus szerint a múlt hét éppen azt mutatta meg, hogy a kvóták nem működnének, mert a migránsok Ausztriában sem akarnak menedéket kérni, pedig az – mint mondta – elég szép és békés ország.
„Onnan is az életükre leselkedő veszély elől menekülnek? Nem hiszem” – mondta Kalinák, aki szerint a kvóták szerint szétosztott menekülteket nem lehet erővel ott tartani, ahová küldenék őket, és két nap után úgyis elindulnának ismét Németországba.
A magyar-szerb határon épített kerítésről és a magyarországi törvénymódosításokról a szlovák politikus azt mondta: érti, hogy Magyarország miért hozta meg ezeket a döntéseket.
Szét kell választani a menekülteket
A francia és a német belügyminiszter közösen állt az újságírók elé Brüsszelben. Bernard Cazeneuve francia miniszter arról beszélt, hogy semmiképpen nem kezdődhet meg a menekültek áttelepítése, míg az unió külső határait nem sikerül hatékonyan ellenőrizni, és nem állnak fel a hotspotok. A miniszter hangsúlyozta, hogy a hotspotokon el kell választani azokat, akik jogosultak menekültstátusra a gazdasági bevándorlóktól, és utóbbiak mielőbbi hazaküldése érdekében minél előbb tető alá kell hozni hazájukkal az úgynevezett visszafogadási egyezményeket.
Cazeneuve rámutatott emellett az együttműködés fontosságára azokkal az országokkal, amelyek jelenleg legnagyobb számban fogadják a menekülteket, például Törökországgal. Német kollégája, Thomas de Maiziere egyenesen úgy fogalmazott, hogy több pénzt kell fordítani a törökországi menekülttáborokban lévőkre annak érdekében, hogy ne induljanak útnak Európába.
A francia miniszter emellett azt is közölte, hogy a menekültek majdani szétosztása a tagállamok között csakis a hotspotokon keresztül képzelhető el, és „nem káoszban és rendezetlenül”.
Jön az újabb hullám
Hétfőn háromezren léptek be az országba Presevónál, és a hatóságok további mintegy kétezer emberre számítanak.
Ez a növekedés egyebek mellett annak tudható be, hogy Macedóniába ezrek léptek be Görögországból vasárnapról hétfőre virradóra. A macedón-görög határon fekvő településre az al-Dzsazíra hírtelevízió balkáni irodájának helyszíni tudósítója szerint folyamatosan érkeznek a migránsok, csak hétfőn 5-6 ezer emberre számítanak.
A macedón mozdonyvezetők még mindig sztrájkolnak, a menetrend szerinti járatok ezért nem indulnak el, ám a migránsokat elviszik Gyevgyelijából a szerb határhoz közeli Tabanovciba. A vonatjegyek árát viszont 150 százalékkal megnövelték, eddig 10 euróba (3135 forint) került eljutni Macedónia déli határától az északiig, most ezért az útért 25 eurót (7836 forint) kell fizetni.
