A kormánydöntésről a kabinet, valamint a kiemelt üdülőkörzet
országgyűlési képviselői együtt tartottak sajtótájékoztatót.
Vitályos Eszter, az európai uniós fejlesztésekért felelős
államtitkár úgy fogalmazott, soha ekkora nagyságú forrással nem
gazdálkodhatott még az üdülőövezet, mint most. A régió olyan régi
álmai valósulhatnak meg, mint a balatoni körvasút, a bringaút
fejlesztése, a Sió-zsilip és a Sió-csatorna rekonstrukciója, vagy
az aktív turizmus széleskörű fejlesztése, és olyan fontos
beruházások valósulhatnak meg, amelyek helyzetbe hozzák a
vállalkozásokat – tette hozzá.
Manninger Jenő Zala megye fejlesztési biztosa arról beszélt,
hogy a Balaton fejlesztése azért is szükséges, mert a második
legnagyobb turisztikai célpont az országban a főváros után.
Fontosnak ítélte, hogy a meghatározott célok megvalósítása
lehetőséget teremt a minőségi turizmus feltételeinek
megteremtésére, fizetőképes vendégkört vonzva a Balatonhoz.
Móring József Attila Somogy megye fejlesztési biztosa kiemelte
a Budapest-Nagykanizsa vasútvonalon, a Szántód-Kőröshegy és
Balatonszentgyörgy közötti szakaszon folytatódó 44 milliárd
forintos felújítási munkát, valamint azt, hogy megújulhat a
Fonyód-Kaposvár közötti vasútvonal is. Sor kerülhet a
balatonfenyvesi kisvasút felújítására és bővítése, tovább a második
balatoni kompjárat beindítására Fonyód és Badacsony között.
Kistelepüléseket összekötő utak épülhetnek meg, a munkahelyek és
turisztikai attrakciók elérhetőségét jobbá téve – tette hozzá.
Witzmann Mihály (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő közölte,
a korábbi uniós fejlesztési ciklus legnagyobb hibája az volt a
Balaton-régió számára, hogy hiányzott a célok komplexitása, ezért
egymástól elkülönült fejlesztések jöttek létre. Az előző uniós
ciklusban, valamennyi önkormányzati, vállalkozói és civil
támogatást is beleértve, összesen 230 milliárd forint jutott a
fejlesztésekre. Ehhez képest nagy előrelépés a komplex stratégia,
és a több mint 300 milliárd forintos keret. Hangsúlyozta, ebből 25
milliárd forintot a kormány biztosít. Kiemelte, hogy Siófok
térségben is régóta várt fejlesztések valósulhatnak meg. A
vasútfelújítás folytatása mellett megtörténhet Kereki vár teljes
rekonstrukciója 375 millió forintból.
Kifejtette, a balatoni fejlesztések egyik legnagyobb tétele a
Sió-csatorna meder-rehabilitációja, a Sió-zsilip átépítése lesz,
amire mintegy 12 milliárd forint jut. Megjelenhetnek az elektromos
buszok Siófokon, Balatonfüreden és Keszthelyen, több mint 25
milliárd fordítható a vállalkozások támogatására a kis- és
középvállalkozói szektorban, a balatoni hajózási társaság pedig 2
milliárd forintot költhet a hajóflottája megújítására, és 2
milliárdot kikötőépítésre.
Vitályos Eszter az MTI kérdéseire válaszolva elmondta, az
országban más ilyen komplex nagy fejlesztés nincs egyelőre, mint a
balatoni. A régiónak szánt keretet az érintett szaktárcák osztják
majd, a munkát a Miniszterelnökség koordinálja a BFT bevonásával. A
cél a pályázatok mielőbbi megjelentetése, amivel kapcsolatban már a
jövő héten összeül egy munkaértekezlet.
Bóka István az MTI-nek azt nyilatkozta, a térség
elképzeléseinek és a kormány céljainak összehangolásával alakította
ki a BFT a régió fejlesztési stratégiáját. „Alapvetően minden
terülten sikerült azokat az elképzeléseket keresztülvinni, amit
fontosnak tartottunk” – fogalmazott. A konkrét projekttervek 80-90
százaléka valósulhat meg. Problémát az jelent, hogy az Új Széchenyi
Tervben és az operatív programokban is a gazdaságfejlesztés,
munkahelyteremtés kap prioritást, miközben a balatoni
önkormányzatok a turizmusfejlesztést határozták meg leginkább
célként – tette hozzá.
