A viták nem vitték előre az országot
„Azt kell mondjam, hogy ami a befektetői bizalom visszaszerzését megnehezítő környezetért elsősorban felelőssé tehető, az a folyamatos csatározás és nézeteltérés az IMF és az európai hitelező intézmények között” – fogalmazott a miniszterelnök.
Az IMF még nem kötelezte el magát a részvétel mellett a Görögországgal 2015 közepén megkötött harmadik nemzetközi mentőcsomagban, mondván, az adott feltételek mellett nincs meggyőződve az adósság fenntartható törlesztéséről. Görögország küladóssága a GDP 170 százaléka, a legmagasabb az euróövezetben. Ciprasz szerint az IMF és az uniós hitelező intézmények közötti nézeteltérés akadályozza Görögország részvételét az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi monetáris enyhítő programjában is.
„Egy ország, amelyik ennyire szigorú szerkezetátalakítási programnak vetette magát alá, joggal számíthat adósságproblémájának méltányos kezelésére” – mondta a görög miniszterelnök, leszögezve, hogy „a görög probléma európai probléma”.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mégsem trükköztek az adatokkal?
A görög statisztikai hivatal (Elstat) a szervezet korábbi vezetőjével szemben megfogalmazott vádakkal ellentétben teljes mértékben megbízható adatokat szolgáltatott 2010 és 2015 között – közölte Marianne Thyssen, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős tagja szerdán.
„A hiteles pénzügyi adatok megléte elengedhetetlenül fontos a gazdaságpolitikai döntéshozatal során. Az utóbbi időben azonban olyan nyilatkozatok jelentek meg a sajtóban, amelyek kétségbe vonják a görögországi hivatalos statisztikák minőségét és megbízhatóságát, (…) és ez aggodalommal tölti el a bizottságot” – hangsúlyozta sajtótájékoztatóján az uniós biztos a vizsgálat kapcsán.
