Különösen fontos a németek hozzáállása
Az uniós kormány-, illetve államfőket összefogó testület lengyel elnöke az Angela Merkel kancellár vezette konzervatív CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítvány ünnepi rendezvényén elmondott beszédében kiemelte, hogy az EU jövőjét nagyban meghatározza, hogy Németország miként viszonyul az európai migrációs válsághoz.
A berlini fal ledöntésével és Németország újraegyesítésével Európa érdekei összekapcsolódtak a kontinens „legerősebb nemzetének” érdekeivel, de a bipoláris világrend vége nem egy olyan multipoláris világrend kezdete volt, amelyben Európa a többiekkel „egyenlő, vagy akár vezető szuperhatalom” lehet.
Fricska a liberális állam temetőinek
Ennek a világrendnek a kialakulása illúziónak bizonyult, és most az EU „lényegét” jelentő liberális demokráciát „megkérdőjelezik és aláássák modern hatalmak, amelyek a mieinktől különböző értékekre épülnek”. Ezért minden eddiginél szorosabbá kell tenni a transzatlanti politikai közösség, „a Nyugat” szövetségét, és ebben Németországnak „habozás nélkül” vezető szerepet kell vállalnia – mondta Donald Tusk.
A Schengeni Övezetet fenn kell tartani
A migrációs válságról szólva elmondta, hogy számára a belső határellenőrzés nélküli Schengeni Övezet fenntartása ugyanolyan fontos, mint a „menekültkérdés más aspektusai”.
„Nem mentjük meg Schengent és a nyitott határok Európáját, ha nem erősítjük meg a külső határok védelmét” – hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke. „Ne csapjuk be magunkat, a berlini fal ledöntése nem szüntette meg automatikusan az európai szabadság területét kijelölő határ szükségességét” – tette hozzá.
A határ nem feltétlenül fal, hanem védelmi „infrastruktúra” és politikai megoldások összetett rendszere, amely a szabályok és törvények határokon belüli érvényesítését szolgálja. A határ „szakpolitika” Európa megvédésére, de nem a menekültek, hanem az „exodust” okozó és kihasználni próbáló erők ellen.
„Ellenőrizni kell külső határainkat, ha újjá szeretnénk építeni Európa képességét arra, hogy ismét önálló migrációs politikát követhessen, beleértve az áttelepítés” eszközének használatát – mondta Donald Tusk.
Csökkenteni kell a migráció mértékét
Ennek az új politikának a „migrációs áradat” jelentős mértékű csökkentését kell megcéloznia, és az áradatot „a schengeni határoktól a lehető legtávolabb” kell feltartóztatni. Ehhez meg kell változtatni a migrációs politika „paradigmáját”. Ki kell mondani, hogy „Európa nem tud befogadni mindenkit, aki a kontinensünkre akar jönni” – hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Németország ugyan nem az EU határvidékén fekszik, ezért a határvédelem felelőssége elsősorban más tagországoké, ugyanakkor „mindenki figyeli, hogy milyen jelzéseket ad Berlin” – tette hozzá.
Méltatta Merkel politikáját
A mai Németország és „személyesen Angela Merkel” tevékenysége „a legjobb európai hagyományok” példája. „Aki azt gondolja, hogy Németország túlságosan nyitott, túlságosan toleráns és túl liberális, az nem tanulmányozta eléggé tragikus történelmünket”. Ugyanakkor Németországnak „bátran és történelmi komplexusok nélkül” cselekednie kell az EU külső határainak védelméért – mondta Donald Tusk.
Németország vezetésére azért is szükség van, mert a migrációs válság révén fölerősödő radikális populizmus veszélybe sodorja az EU lényegét, a liberális demokráciát – mondta Donald Tusk.
Minden európainak meg kell fontolnia, hogy „nyitott, toleráns, együtt érző, a gyengéket és szegényeket támogató Németországot, más szóval Angela Merkel Németországát akarja, vagy egy hideg és kegyetlen Németországot” – hangsúlyozta. Erre a kérdésre csak egy választ lehet adni, amely egyben azt is jelenti, hogy „Európának szolidaritást kell vállalnia Németországgal ezekben a nehéz és embert próbáló időkben” – mondta Donald Tusk.
Betartják az előző kormány ígéretét
Waszczykowski, akit hétfőn mutattak be az októberi parlamenti választások nyomán alakuló lengyel kormány külügyminisztereként, a TVN24 hírtelevízió egyik esti műsorában ismertette az új kabinet külpolitikájának alapelveit. Ennek keretében utalt az előző lengyel kormány által vállalt azon kötelezettségre is, amely alapján Lengyelország 2016 elejétől 6,5 ezer migránst fogadna be más uniós tagállamokból.
A kormányt alakító nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) politikusa kiemelte a Németországgal fenntartott „nagyon jó kapcsolatok” fontosságát, különösen gazdasági téren. Ugyanakkor megjegyezte: néhány kérdésben „nyugodt, türelmes” diplomáciát kell folytatni Berlinnel szemben, illetve Németország „meggyőzésére” van szükség. E kérdések között Waszczykowski a közép-európai térség biztonsági helyzetét és a klímapolitikát említette, valamint azt, hogy Németország energiapolitikája „szembemegy gazdasági érdekeinkkel”.
A külügyminiszter szerint hibázott a kancellár
Németország migrációs politikájáról beszélve a politikus elmondta: nem veti Angela Merkel kancellár szemére az általa képviselt irányvonalat, mégis úgy látja, hogy a német kancellár „ez ügyben hibázott”, mivel nem különbözteti meg a menekülteket és a bevándorlókat, „Németország kapuját mindenki előtt megnyitotta”.
Waszczykowski hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak nem kötelessége a gazdasági bevándorlók befogadása, mivel maga is „a gazdasági emigránsok millióival látja el Európát”, és a lengyel munkapiac nem bírna el nagyobb bevándorlási hullámot. A politikus emellett úgy látja: az európai menekültelosztási folyamat során figyelembe kellene venni az ukrán állampolgárokat is, akiknek Lengyelország eddig több mint félmillió tartózkodási engedély adott ki.
Az első külföldi útjai iránt érdeklődő újságírói kérdésre válaszolva Waszczykowski hangsúlyozta „a szélesebb értelemben vett” térségünk fontosságát, lehetséges célpontnak sorolva fel Stockholmot, Bukarestet és Ankarát. „A barátokat a közelben, az ellenségeket pedig sehol sem kell keresnünk” – fogalmazott.
Volt már jobb kapcsolat az orosz medvével
A lengyel-orosz kapcsolatokat a leendő külügyminiszter rossznak minősítette, megjegyezve, hogy Oroszország „Lengyelországgal és az egész európai térséggel való kapcsolatainak kulcsa Moszkvában van”. Waszczykowski azt mondta, Oroszország Grúziával, majd Ukrajnával szemben is háborút indított, „és most Szíriában egy harmadikat is folytat”. Mindazonáltal aláhúzta, hogy „szó sem lehet a lengyel-orosz kapcsolatok megszakításáról”.
A politikus kilátásba helyezte, hogy Lengyelország nemzetközi szervekhez fordul a 2010-es szmolenszki légikatasztrófát vizsgáló orosz nyomozás késlekedése miatt.
A 90-es évektől diplomataként, a PiS 2005-2007-es kormányzása idején külügyi államtitkár-helyettesként dolgozó Waszczykowski biztonságpolitikai szakértőként is ismert, az amerikai Oregoni Egyetemen és a svájci Genfi Biztonságpolitikai Központban diplomázott, 2008-ig Lengyelország főtárgyalója volt a rakétavédelmi pajzs ügyében az Egyesült Államokkal folytatott megbeszélések során. A PiS kormánya várhatóan november végéig lép hivatalba.
