Sötét mód ikon
2026 július 07
Pontatlanul számolt a mesterséges intelligencia – Leállította készletszámláló rendszerét a Starbucks

Pontatlanul számolt a mesterséges intelligencia – Leállította készletszámláló rendszerét a Starbucks

Nagy ígéretként indult, mégis gyors visszavonulás lett belőle. A Starbucks kilenc hónap után leállította Észak-Amerikában az AI-alapú készletszámláló rendszerét. A döntés jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencia nem minden bolti folyamatban hoz automatikus áttörést. Ha egy technológia pontatlanul méri fel a készleteket, az nemcsak a dolgozók munkáját nehezítheti, hanem a vásárlói élményt és az ellátást is ronthatja.

A kiskereskedelemben a készletek kezeléséhez az MI használata még nem működik tökéletesen. Forrás: Unsplash (illusztráció)

Visszalépett a Starbucks az MI eszköztől, mert nem vált be a készletszámláló rendszer

Nagy reményekkel indult, de gyorsan véget ért a Starbucks egyik fontos mesterségesintelligencia-projektje. A kávézólánc Észak-Amerikában leállította azt az MI-alapú készletszámláló rendszert, amelytől gyorsabb, pontosabb és hatékonyabb bolti működést várt. A döntés különösen figyelemre méltó, mert a technológia a vállalat ellátási problémáinak megoldását célzó fordulatprogram egyik eleme volt – számolt be kávézólánc döntéséről a Reuters.

Kilenc hónap után leállították a mesterséges intelligenciával működő rendszert

A Starbucks ezen a héten megszüntette az „Automated Counting” nevű, dolgozók által használt mesterséges intelligencia programot Észak-Amerikában. A rendszer mindössze kilenc hónappal azután került leállításra, hogy a vállalat bevezette a régió üzleteiben. 

A belső vállalati hírlevél szerint az italokhoz használt alapanyagokat és a tejet mostantól ugyanúgy számolják majd, mint más készletkategóriákat a kávézókban. A rendszer célja eredetileg az volt, hogy javítsa az üzletek készlethelyzetének átláthatóságát, és csökkentse azokat a hiányokat, amelyek korábban értékesítési problémákat okoztak. 

Mi volt a gond az MI-eszközzel?

A technológia lényege az volt, hogy a dolgozók kézi táblagéppel beszkennelték a polcokat, az alkalmazás pedig automatikusan felismerte és megszámolta volna a termékeket. A rendszernek jeleznie kellett volna, ha például tejből, szirupból vagy más italösszetevőből kevés van az üzletben.

Azonban a program gyakran hibásan számolt, rosszul azonosított termékeket, vagy egyszerűen kihagyott bizonyos árukat. Előfordult, hogy a rendszer összekevert egymáshoz hasonló tejfajtákat, illetve nem ismert fel megfelelően egyes palackokat a polcon. 

Nagy ígéretből működési probléma lett

A Starbucks 2025 szeptemberében jelentette be, hogy több mint 11 ezer saját üzemeltetésű észak-amerikai üzletében vezeti be az Mesterséges intelligencia alapú készletszámlálást. A vállalat akkor azt közölte, hogy a technológia gyorsabb utánpótlást és egyenletesebb termékelérhetőséget biztosít. Logisztikailag pedig előnyös és hasznos, mivel a dolgozók kevesebb időt töltenek a raktárban. 

A rendszer a NomadGo technológiájára épült, amely 3D térbeli érzékelést, számítógépes látást és kiterjesztett valóságot használt a készletek felismerésére. A vállalat akkor azt is jelezte, hogy a megoldás az ellátási lánc optimalizálásának része. 

A Starbucks szerint egységesebb működés kell

A cég a Reutersnek adott nyilatkozatában azzal indokolta a program megszüntetését, hogy egységesíteni akarja a készletszámlálást a kávézókban, miközben továbbra is a következetes működésre és a nagy léptékű végrehajtásra összpontosít. A vállalat azt is közölte, hogy gyakoribb, akár napi szintű utánpótlás és további ellátásilánc-fejlesztések felé halad. 

Ez arra utal, hogy a Starbucks nem magát a technológiai fejlesztést adja fel, hanem egy konkrét eszközt vont ki a működésből. A döntés ugyanakkor fontos jelzés: a mesterséges intelligencia a bolti működésben csak akkor hoz valódi előnyt, ha megbízható adatokat ad, és nem terheli tovább a dolgozókat.

Miért fontos ez a Starbucks fordulatprogramjában?

Brian Niccol vezérigazgató a „Back to Starbucksfordulatprogram részeként az üzletek működésének egyszerűsítésére, a kiszolgálás javítására és a termékhiányok csökkentésére helyezte a hangsúlyt. A Starbucks hivatalos közlése szerint a vállalat célja, hogy következetesebb kiszolgálással és jobb működési fegyelemmel erősítse újra növekedését. 

A készletezési probléma azért kulcskérdés, mert ha egy kávézóban hiányzik a tej, a hideghab, a szirup vagy más alapanyag, az nemcsak a vásárlói élményre van negatív hatással, hanem a működési logisztikában is fennakadásokat okozhat. Az MI használatának leállítása az eszköz nyilvántartásnál nem technológiai kudarc. A kiskereskedelemben a digitális megoldások csak akkor működnek, ha a mindennapi bolti folyamatokhoz is pontosan illeszkednek.

A cég más területen használja az MI-t

A Starbucks döntése nem jelenti azt, hogy a vállalat hátat fordítana a mesterséges intelligenciának. A cég más technológiai eszközöket is használ, például dolgozói virtuális asszisztenst és rendelési sorrendet kezelő megoldásokat. 

A mostani eset inkább azt mutatja meg, hogy az MI bevezetése a bolti működésbe nem pusztán látványos innovációs kérdés. A sikerhez pontos termékfelismerésre, megbízható adatokra, jól működő ellátási láncra és dolgozói bizalomra is szükség van. A Starbucks most visszalépett egy rosszul működő megoldástól, hogy egységesebb és kiszámíthatóbb rendszert építsen az üzleteiben.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Starbucks

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.