A portál értesülése szerint a világ élvonalbeli SIM-kártyagyártó vállalatának a rendszerébe hatolt be az amerikai NSA (National Security Agency) Nemzetbiztonsági Ügynökség és brit megfelelője, a GCHQ (Government Communications Headquarters). A cég a világ 450 mobil hálózati szolgáltatóját látja el SIM-kártyákkal, valamint fizetőkártya szolgáltatókat új generációs bankkártyákban alkalmazott chipekkel. A cég évente mintegy kétmilliárd SIM-kártyát állít elő.
Kikerült a mesterkulcs
A SIM-kártyák közös titkosítási kódját megszerezni olyan, mint egy szállodában megszerezni az összes szobát nyitó mesterkulcsot – magyarázta el Christopher Soghoian, az American Civil Liberties Union technológiai szakértője a The Interceptnek. „Ennek birtokában a lehallgatás már gyerekjáték” – mondta.
Az SIM-kártyákat gyártó vállalat ügyvezető alelnöke a portálnak elmondta, hogy a cég egyáltalán nem volt tudatában a behatolásnak. „A legfontosabb dolog most számunkra az, hogy megértsük hogyan is történhetett meg mindez és hogy felmérjük az okozott kár terjedelmét” – mondta.
Minden lehallgatható
A titkosító kód birtokában a hírszerző szervezeteknek módjukban áll az érintett távközlési szolgáltatók, illetve külföldi illetékes hatóságok beleegyezése és tudta nélkül lehallgatni mobil készülékeken folytatott telefonbeszélgetéseket. A művelet semmiféle nyomot nem hagy a hálózati szolgáltatók rendszerében. A kód birtokában a már korábban lehallgatott beszélgetések is visszafejthetők – írja a The Intercept.
„Ez nagyon rossz hír a telefonok biztonsága szempontjából. Nagyon rossz” – mondta Matthew Green, a Johns Hopkins Information Security Institute kriptográfiai szakértője. A távközlési szolgáltatók ugyanis ezeket a kódokat nem biztonsági szempontból tekintik fontosnak. Nekik csak az számít, hogy a rendszerüket ne lehessen ingyen használni – tette hozzá Christopher Soghoian.
Csak el kell helyezni egy antennát mondjuk az ENSZ székháza előtt és rögzíteni kell a mobiltelefon jeleket. A kód birtokában aztán mindegyik beszélgetés visszahallgatható – mutatott rá Matthew Green. És ez a megoldás nem csak a titkosszolgálatokat érdekelheti – hangsúlyozta. Képzeljük csak el, mi pénzt lehetne keresni a Wall Streeten folytatott beszélgetések rögzítésével – tette hozzá.
