Tállai: a kormány célja az adók, illetékek csökkentése, a fogyasztás növelése

Kiemelte: az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye, hogy Magyarország ellen az Európai Unió megszüntette a túlzottdeficit-eljárást. Hozzátette, hogy az államháztartási deficit leszorításához kellett az egykulcsos adó és a közteherviselés kiszélesítése, illetve az ágazati különadók, így a bankadó bevezetése is. Az elmúlt időszakban pedig a gazdaság fehérítése, így az online pénztárgépek, illetve az ekáer (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer) bevezetése is hozzájárult a deficit leszorításához – fűzte hozzá. Tállai András aláhúzta: az elmúlt évek legfontosabb eredménye a bizalom visszaszerzése és az ország talpra állítása. Tállai András kiemelte: a versenyképes üzleti környezet megteremtése fontos volt, ebben nagy lépést jelentett a kis- és középvállakozói (kkv) szektorban a 10 százalékos társasági adó bevezetése, az adminisztrációs terhek csökkentése. Tállai András az eredmények között említette, hogy az államadósság a 2010-es 80 százalék feletti szintről 2014 végére 76,9 százalékra csökkent, és ez a tendencia tovább folytatódik a jövőben is. Az NGM államtitkára kedvezőnek nevezte, hogy a lakosság egyre több állampapírt vesz, ma már 2400 milliárd forint összegű állampapír van a lakosság kezében. Az országkockázat csökkenését az is mutatja, hogy a CDS-felár (az államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítás) folyamatosan mérséklődött az elmúlt években, a kockázati felár most 140 bázispont körül van, és folyamatosan csökkennek az államháztartás kamatkiadásai is – fűzte hozzá Tállai András. Kiemelte: a foglalkoztatási fordulatot segítette a munkát terhelő adók csökkentése, a munkahelyvédelmi akcióterv és a közfoglalkoztatás. A közfoglalkoztatás több tízezer embernek teremtette meg a munkába vetett hitet – emelte ki az NGM államtitkára. Tállai András elmondta: jövőre 70 milliárd forinttal többet fordítanak a közfoglalkoztatásra, és így 40 ezer fővel, 250 ezerre emelkedik majd a közfoglalkoztatottak létszáma. Az államtitkár elmondta: 2018-ban már 4,4 millió foglalkoztatott lesz az országban, és 5,5 százalékra csökken a munkanélküliségi ráta a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint, napjainkban 4,1 millió körül van a foglalkoztatottak száma. Tállai András kiemelte: a foglakoztatottságot javítja a duális képzési rendszer bevezetése, kialakítása, a szakképzési rendszer átalakítása. Az államtitkár kiemelte: a gazdasági növekedés most már több lábon áll, ebben fontos szerepe van az exportnak, az iparnak és az építőiparnak is, az export 2014-ben 7,1 százalékkal bővült. Inotai András, a Világgazdasági Kutató Intézet volt igazgatója elmondta: a kis országok, így Magyarország esetében is különösen fontos a gazdasági biztonság kérdése, mivel nyitott gazdaságokról van szó, ezen belül az első fontos szempont a piacra jutás biztonsága. Kiemelte: a második tényező a pénzügyi biztonság, amelynek lényeges belső feltételei a költségvetés helyzete, a lakossági megtakarítás szintje, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága. Kiemelte: fontos a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásának kérdése, mivel súlyos többlet- és deficitproblémák alakultak ki a világgazdaságban. Megjegyezte: Kína valutatartalékának értéke például több mint az egyéves német nemzeti jövedelem. Inotai András a harmadik fontos tényezőnek mondta az ellátás biztonságának kérdését, ennek egyik területe az energiabiztonság, az ellátás biztonságához tartozik a nyersanyagok, illetve az import biztonságának kérdése is. A negyedik biztonsági tényezőként a mezőgazdaságot, illetve az élelmiszerellátást említette meg Inotai András, mivel a jövőben egyre több embert kell eltartani, ellátni globális szinten, emellett a népesség jövedelmi helyzete is változik.