Egy 3D-s modell
A Sydney-i Egyetem kutatói egy 3D-s térképet hoznak létre a korallzátonyból, hogy pontosan fel tudják térképezni, miként változik a szerkezetük a környezeti változások hatására.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
Will Figueira és Dr. Renata Ferrari létrehozta a 3D-s Ökológiai modellt, hogy számszerűsíteni tudják a zátony ökoszisztémáját.
„Az alapötlet az volt, hogy feltérképezzük, figyelemmel kísérjük és lemodellezzük a korallzátonyt és más tengeri ökoszisztémákat 3 dimenzióban. Ha létre tudunk hozni egy háromdimenziós térképet, akkor azt le tudjuk mérni, mivel szó szerint lesz egy térképünk a korallokról. Mindent le lehet rajta mérni” – mondta a kutató.
Segítheti a felépülést
A technológia relatív új, a fotogrammetrián alapul. A virtuális modelleket arra használják, hogy olyan darabokat nyomtassanak, melyeket a zátonyba ültethetnének, hogy segítsen az élő zátonynak felépülni a fehéredésből és a viharokból.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A 3D-nyomtatási technológiával készült korall élőhelyet biztosítana a halaknak, amely megeszi az algát, ami megöli a korallokat, valamint olyan struktúrát adna, melyen tovább fejlődhetne a zátony.
„A mesterséges zátonyokat salak blokkokból hoztuk létre, vagy szándékosan elsüllyesztett hajókkal, de még soha nem volt olyan mesterséges zátony, ami hasonlítana a zátony szerkezetére” – mondta Ferrari.
„A 3D-technikával nyomtatott koralloknak van egy hatalmas előnyük. Ugyanazt a szerkezetet tudjuk előállítani, amit a természet is, mert megvan a modell, mielőtt kifehéredett volna. Szó szerint lemásoljuk.”
Még van esély
Miután tesztelték a korallok rugalmasságát a vízben, Ferrari azt remélte, hogy telepíthet párat a Nagy-korallzátonyba ebben az évben. Persze minden a finanszírozástól függ, egy kísérleti program költsége mintegy 150 ezer dollár lenne.
Ferrari reménykedett a Nagy-korallzátony megmentésének lehetőségében, annak ellenére, hogy nem sokan hisznek a megmentésben. Az északi végén sok rész kifehéredett, de a déli részén még elég sok ép van.
„A korallzátonyok már több száz éve léteznek. A kapcsolatnak hála, ez a fajta megközelítés még mindig működik. Betelepíted a korallt, és a korall lárvák más helyeken is meg fognak jelenni” – mondta Ferrari.
A globális felmelegedés a hibás
Figyelmeztetett azonban, hogy minden helyi kezdeményezés felesleges lesz, ha a klímaváltozással, – ami az elsőszámú fenyegetés a koralloknak világszerte – nem foglalkozunk globális szinten.
A kifehéredés az óceánok hőmérsékletének emelkedése miatt van, a savasodást a szén-dioxid kibocsátás okozza, és az egyre gyakoribb erős viharok a felelősek a korallzátonyok összezúzásáért.
Globális politikai célok nélkül az éghajlatváltozás hatásaival szemben bármilyen kezdeményezés lényegében hiábavaló. „ Ha azonban visszafogjuk a szén-dioxid kibocsátást, akkor a helyi és a regionális beavatkozásoknak is óriási, pozitív hatása lehet a zátonyok egészségére és ellenálló képességére.
„A helyi kezdeményezések nyerhetnek egy kis időt a zátonynak a regenerálódásra.”
