A Szövetségi Tanács határozata szerint az ukrajnai helyzet normalizálódásáig alkalmazhatóak az orosz fegyveres erők. Korábban, a nap folyamán maga az orosz törvényhozás felsőháza fordult az orosz elnökhöz, hogy „mindenre kiterjedő intézkedéseket” foganatosítson az Ukrajnában élő orosz állampolgárok védelme érdekében.
A törvényhozás felsőházának rendkívüli ülése nyílt volt, azt élőben közvetítette a Rosszija 24 orosz állami hírtelevízió. Az orosz alkotmány szerint a fegyveres erők külföldi alkalmazásáról a Szövetségi Tanács dönthet.
Az elnök beterjesztésében ez állt: „Az Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzettel, az orosz állampolgárok, honfitársaink, a nemzetközi egyezmény alapján Ukrajna (a Krími Autonóm Köztársaság) területén állomásozó orosz fegyveres erők személyi állománya életének veszélyeztetettségével kapcsolatban, az Oroszországi Föderáció 102. cikkelye 1. fejezetének G. pontja alapján kérelmet terjesztek be az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsához az orosz fegyveres erők alkalmazásáról Ukrajna területén, a társadalmi-politikai helyzet rendeződéséig ebben az országban”. A javaslatot így fogadta el a parlament felsőháza.
Putyin még várhat
Az orosz parlament felsőházának szombati határozata azt jelenti, hogy a törvényhozás szabad kezet ad Vlagyimir Putyinnak ahhoz, hogy alkalmazhassa az orosz fegyveres erőket Ukrajna területén, de egyáltalán nem biztos, hogy az orosz elnök élni fog ezzel a felhatalmazással – jelentette ki Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes.
Az orosz külügyi vezető az államfő megbízottjaként vett részt a parlament felsőházának szombati rendkívüli ülésén. Ő olvasta fel a szenátorok előtt az elnök kérelmét. Valentyina Matvijenko, az orosz Szövetségi tanács elnöke a határozat elfogadását követően azt hangoztatta, hogy a törvényhozás az alkotmánynak megfelelően járt el.
Az orosz államfő nem adott utasítást
Az orosz államfő nem adott utasítást a fegyveres erők ukrajnai bevetésére – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a Rosszija 24 állam hírtelevíziónak szombaton.
Az orosz elnöki szóvivő az Eho Moszkvi orosz rádiónak pedig azt mondta, hogy „ez a helyzet alakulásától” függ. Hozzátette, hogy az államfőnek „joga van (a fegyveres erők alkalmazására), de ez nem jelenti azt, hogy közvetlenül ebben a pillanatban élni fog vele”.
A Jobboldali Szektor mozgósít, és az orosz birodalom elleni harcra szólít
Sürgős mozgósításra szólította fel minden helyi szervezetét szombaton a Jobboldali Szektor (PSZ) nevű ukrán szélsőséges tömörülés központi stábja, válaszul arra, hogy az orosz felsőház jóváhagyta az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetését.
Felhívásában a szervezet az orosz birodalom szétzúzását ígéri, egyúttal tevékenységük fokozására szólítja fel a kaukázusi lázadókat és „Oroszország felszabadító mozgalmait”.
„Tudatában mindazoknak a veszélyeknek, amelyek az ukrán államiságot fenyegetik, a Jobboldali Szektor vezérkara sürgősen mozgósításra és felfegyverkezésre utasítja minden alegységét, és arra, hogy a térségükben kialakuló konkrét helyzet függvényében maximálisan egyeztessék lépéseiket az ukrán hadsereggel, az Ukrán Biztonsági Szolgálattal és a belügyminisztériummal” – áll a nacionalista és szélsőjobboldali szervezetekből összeállt tömörülés nyilatkozatában, amelyet az Ukrainszka Pravda című lap ismertetett.
A hadsereg „általános mozgósításának” elrendelését szorgalmazta szombaton Vitalij Klicsko elnökjelölt, az UDAR (Ütés) nevű ukrán ellenzéki párt vezetője is.
„Nemzetiségüktől függetlenül emlékeztetjük Ukrajna minden állampolgárát (köztük az orosz nemzetiségűeket is), hogy harcunk a birodalmi törekvések ellen irányuló harc és nem oroszgyűlölő – hangoztatja felhívásában a Jobboldali Szektor. – Az orosz birodalmat szét fogjuk zúzni. Felszólítjuk a Kaukázusi Ellenállási mozgalmat, továbbá Oroszország minden felszabadítási mozgalmát, hogy fokozzák tevékenységüket.”
A közelmúltbeli kijevi kormányellenes összecsapásokban tevékeny szerepet játszó ukrán szélsőséges tömörülés az elmúlt napokban a Kárpátalján is mozgolódott. Ungváron például pénteken az esetleges fosztogatások és a szervezett bűnelkövetések elleni kemény fellépésben állapodtak meg a nyugat-ukrajnai megye rendvédelmi szerveivel.
Oroszország nyílt agressziót követ el
Az orosz felsőház ellenséges döntését követően Olekszandr Turcsinov, Ukrajna ideiglenes elnöke összehívta a biztonsági szervek vezetőinek rendkívüli tanácskozását, John Kerry amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonos megbeszélésén pedig az ukrán állam szuverenitása elleni nyílt agresszióként értékelte Oroszország lépéseit.
Üzent a NATO-főtitkár
Méghozzá Twitteren írta Anders Fogh Rasmussen: Oroszországnak tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását, területi egységét és határait.
Az atlanti szövetség első számú polgári tisztségviselője a feszültség azonnali csökkentését szorgalmazta a Krímben. Felszólította Moszkvát, hogy tartózkodjék a helyzet további élezésétől. Közölte, hogy a NATO-szövetségesek konzultálnak egymással, és szorosan összehangolják lépéseiket. A főtitkár nem közölt érdemi részleteket.
Az EUObserver uniós hírportál tájékoztatása szerint Linas Linkevicius litván külügyminiszter ezen túlmenően konzultációt kezdeményezett a NATO-partnerekkel az Észak-atlanti Szerveződés Szervezetét megalapító washingtoni szerződés 4. cikke alapján. E cikk arról szól, hogy a szövetséges felek konzultációt folytatnak egymással, ha bármelyikük véleménye szerint bármelyik szerződő fél területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.
A NATO az ukrajnai helyzet alakulásával kapcsolatban eddigi rendre azt hangoztatta, hogy a szövetség abban nem játszik semmilyen közvetlen szerepet.
Haza rendelik az orosz nagykövetet Amerikából
Az orosz törvényhozás felsőháza szerint Barack Obama amerikai elnök megfenyegette és ezzel megsértette Oroszországot, ezért haza kell rendelni az Egyesült Államokból az orosz nagykövetet.
Az amerikai elnök aggodalmát fejezte ki pénteken az Ukrajnából jelentett orosz katonai csapatmozgások miatt, és figyelmeztette Moszkvát, hogy minden ukrajnai intervenciónak „ára lesz”.
Kivonják a Krím félszigetről a teljes ukrán hadiflottát
Kivonják a teljes ukrán hadiflottát a Krím félszigeti Szevasztopolból. A flotta új, lehetséges állomáshelyeként Odesszát nevezték meg – jelentette szombaton a RIA Novosztyi orosz hírügynökség, az ukrán vezérkarra hivatkozva.
Az ukrán határőrség még délelőtt közölte, hogy az ország hadihajóit harckészültségbe helyezték, s ennek keretében kifutnak majd a tengerre. Előzőleg több helyszínről is jelentették, hogy orosz erők megpróbálják a Krímben ellenőrzésük alá vonni az ukrán erők laktanyáit és parancsnoki posztjait.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek az ukrán vezérkarra hivatkozó híre szerint elsőként az ukrán hadiflotta zászlóshajója, a Hetman Szahajdacsnij őrnaszád futott ki Szevasztopolból, amely az orosz Fekete-tengeri Flotta mellett az ukrán flotta fő támaszpontja is. Ugyanilyen parancsot kapott az ukrán flotta minden Szevasztopolban lévő hajója. Az ukrán vezérkari forrás nem szólt arról, hogy a hajók más konkrét feladatot is kaptak-e.
Hétfőn ülnek össze Brüsszelben
Rendkívüli EU-külügyminiszteri tanácskozást tartanak hétfőn Brüsszelben az ukrajnai helyzet miatt – közölte szombaton egy név nélküli nyilatkozó brüsszeli diplomáciai forrás.
Aggódik a magyar külügy
A Külügyminisztérium aggodalommal figyeli a Krím félszigeten kialakult helyzetet és a jelentős orosz csapatmozgásokat.
A visegrádi négyek külügyminiszterei pénteki ukrajnai látogatásuk során mind a kijevi kormány vezetőitől, mind a donyecki régió politikai vezetésétől azt kérték, hogy minden érintett fél tartózkodjon az olyan provokatív lépésektől, amelyek a feszültség növekedéséhez és erőszak alkalmazásához vezethetnek.
A Külügyminisztérium álláspontja szerint a Krím-félszigeten kialakult helyzet súlyosan veszélyezteti Ukrajna területi egységét és így a térség békéjét és biztonságát. A tárca hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.
Összehívták a román nemzetbiztonsági tanácsot
Románia agressziónak tekint minden ukrán jóváhagyás nélküli orosz katonai jelenlétet Ukrajna területén – közölte szombaton Traian Basescu román államfő a krími fejleményekre reagálva.
Basescu közleményében jelezte: elvárja, hogy a Krím félszigeten zajló orosz csapatmozgások szigorúan tartsák be az – Ukrajna szuverenitását és területi épségét garantáló – 1994-es Budapesti Memorandum előírásait, és az orosz-ukrán kétoldalú egyezményeket.
Basescu úgy vélekedett: a krími regionális közigazgatás és az ukrán állam közti nézeteltéréseket nem lehet erő alkalmazásával rendezni, egyedül az alkotmányos keretek közti párbeszéd és a nemzetközi kisebbségvédelmi normák betartása hozhat megoldást.
A román külügyminisztérium is közleményben mutatott rá szombaton: a térség stabilitását és biztonságát csak Ukrajna szuverenitásának és területi egységének tiszteletben tartásával lehet megőrizni. A krími válság miatt Basescu szombat estére összehívta a román nemzetbiztonsági tanácsot.
Útlevelet kaptak a Berkut tagjai
Oroszország szimferopoli főkonzulátusa kiadta az első orosz útleveleket szombaton az új ukrán vezetés által feloszlatott Berkut karhatalmi egység tagjainak. Az első hat berkutosnak Vjacseszlav Szvetlicsnij főkonzul személyesen adta át új orosz okmányukat.
Mi az a Berkut?
A Berkut (szirti sas) nevű gyors reagálású rendőri erőt 1992-ben hozták létre az ukrán különleges rendőri egységek tagjaiból. Feladatuknak szabták a közrend védelmét tömegrendezvényeken és rendkívüli helyzetekben (egyebek között tömeges rendbontások során), a rendkívül veszélyes, felfegyverzett bűnözők elfogását, túszok kiszabadítását. Tavaly év végén a Berkut létszáma 4000 fő volt: két ezred és hét önálló zászlóalj a területi központokban. A Berkut-egységeknek nem volt központi parancsokságuk, a helyi, területi belügyi főosztályoknak voltak alárendelve.
Az orosz külügyi hatóságok rendkívüli gyorsasággal intézkedtek az ügyben. A moszkvai külügyminisztérium pénteken utasította az dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság székhelyén működő főkonzulátusát, hogy sürgősen tegyen meg minden szükséges előkészületet a berkutosok orosz útlevéllel való ellátására. A lépésről a Kommerszant című orosz napilap „Az ukrán Berkut orosz lesz” címmel számolt be.
Arszen Avakov, az új, Nyugat-barát ukrán kormány ügyvivő belügyminisztere szerdán írta alá az utasítást a Berkut feloszlatásáról, tekintettel arra, hogy a különleges rendőri erő tevékeny szerepet játszott a Viktor Janukovics – azóta menesztett – oroszbarát elnök hatalma ellen folytatott kijevi tüntetések elleni megtorló akciókban.
Két nappal később az orosz belügyminisztérium sajtószolgálata azt közölte az Interfax orosz hírügynökséggel, hogy készek befogadni regionális szerveik állományába mindazokat, akik elhagyják Ukrajna területét, beleértve az ukrán belügyben szolgált embereket.
