A politikus szerint a kínai elit generációváltása zajlik ezekben a pillanatokban, s ennek befejezése után tovább tudják dinamizálni a magyar-kínai kapcsolatokat. Hangsúlyozta: „pénzügyi-stratégiai megállapodást kell tető alá hoznunk, amely kiegészíti a gazdasági-operatív együttműködést”. Hozzátette: szeretnénk Kína egyik legfőbb európai partnere lenni, több együttműködést, szándéknyilatkozatot is aláírtunk már ezzel kapcsolatban.
Mint mondta, keresik azokat a projekteket, amelyek a kínaiak által létrehozott alapokból finanszírozhatóak. Nemcsak nemzeti, hanem regionális hatású tervekről is szó van – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter szerint nagy késéssel neveztünk be ebbe a szövetségkötési versenybe, mivel az előző kormányok sajnos gyalázatosan rosszul teljesítettek, nem ismerték fel, hogy a válság után semmi sem lesz olyan, mint a válság előtt, azaz új szövetségeket kell kötni.
Az interjúban a keleti nyitás stratégiájával összefüggésben arról is beszélt, hogy annak meghatározó pillére az együttműködés a kaukázusi köztársaságokkal. Kifejtette: Azerbajdzsánnal tartunk a legelőbbre, konkrét területeken folynak komoly egyeztetések. Kazahsztánnal a kis- és középvállalkozások támogatására hivatott alapról folynak egyeztetések, Grúziában pedig a parlamenti választások után a gazdasági vegyes bizottság felállítását kezdték el.
