A 2014 szélsőséges eseményeinek magyarázata az időjárás szemszögéből című dokumentum elkészítésében mások mellett az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) szakemberei vettek részt.
A világ minden részéből 32 tudóscsoport a 2014-ben tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek közül 28-at vett górcső alá, feltártak számos tényezőt, amelyek előidézték a szélsőséges jelenségeket, és megállapították, melyeket váltott ki emberi tevékenység, és melyek írhatók az időjárás változékonyságának számlájára.
Árvizek és esőzések
Európa esetében feltárták, hogy az atlanti-óceáni Bermudáknál 2014 októberében kialakult Gonzolo hurrikán – 2010 óta a legerősebb a térségben – jelentős szerepet játszott abban, hogy özönvízszerű esőzéseket és áradásokat idézzen elő Európában is, olyan távoli vidékeken, mint például a Balkán-félsziget. A dél-franciaországi Cévennes-hegységben pusztító heves esőzéseket 1950-hez képest tavaly háromszor nagyobb valószínűséggel idézte elő a globális felmelegedés.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Emberi tevékenység okozhatta a rekordmagas évi átlagos középhőmérsékletet Európában, az Atlanti-óceán északnyugati részén és a Csendes-óceán északkeleti térségében. Az Egyesült Királyságban 2013-14 telén végigsöprő heves esőzések azonban nem írhatók az ember okozta klímaváltozás számlájára, amelyhez nem köthetők közvetlenül a Brit-szigetek térségben 2013-14 telén pusztító viharok sem.
Pusztító viharok
Észak-Amerikában a Hawaii szigeteken pusztító trópusi ciklonokat valószínűleg az ember okozta klímaváltozás idézte elő, ám az Észak-Amerikában 2013-14 telén tapasztalt hóviharokat leginkább az időjárás változékonysága okozta, csakúgy, mint az USA keleti partvidékét és középső részét sújtó nagy hidegeket. A kaliforniai erdőtüzek gyakoriságát is az ember gerjesztette klímaváltozás idézi elő, ám 2014-ben nem lehet erről beszélni.
Hőhullám és szárazság
Dél-Amerikában a 2013 decemberi argentínai hőhullám ötször nagyobb valószínűséggel írható a globális felmelegedés számlájára. A Brazília délnyugati részén fellépő vízhiányt azonban nem ez idézte elő, a lakosság számának növekedése következtében fellépő egyre nagyobb mértékű vízfogyasztás azonban növelte a térség sebezhetőségét – olvasható a jelentés megállapításai között.
Két tanulmány is kimutatta, hogy a kelet-afrikai szárazságot a klímaváltozás súlyosbította. A Közel-Kelet térségben egy tanulmány kimutatta, hogy Szíria déli részének szárazsága is a globális felmelegedéssel magyarázható, egy másik, amely a Közel-Keletet átfogóan vizsgálta, nem talált ilyen összefüggést.
A Kínában és a Dél-Koreában tapasztalt szélsőséges hőségeket is ember gerjesztette klímaváltozás idézte elő, csakúgy mint a Himalájában tomboló szélsőséges hóviharokat, ám az Északkelet-Ázsiát, Kínát és Szingapúrt sújtó szárazság nem magyarázható a globális felmelegedéssel. Ausztráliában négy független vizsgálat is az ember előidézte klímaváltozás számlájára írta a hőhullámok kialakulását és súlyosságukat, valamint az Új-Zélandon 2014 júliusában pusztító heves esőzéseket.
„Az elmúlt négy év mindegyikében ez a jelentés kimutatta, hogy az egyes időjárási jelenségek, mint a szélsőséges hőmérséklet az emberi tevékenység előidézte üvegházhatású gázok nagyobb mértékű légkörbe jutásával hozhatók kapcsolatba, míg másokat kevésbé lehet meggyőzően az emberi tevékenységhez kapcsolni” – hangsúlyozta Thomas Karl, a NOAA igazgatója.
