Sötét mód ikon
2026 június 07
Súlyos változásra készülhetnek a cégek

Súlyos változásra készülhetnek a cégek

A kereskedelmi szektort érinti érzékenyen

2015. január 1-től megváltozott a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao tv.) nyereségminimum számítására vonatkozó szabálya.

A nyereségminimum alkalmazásának célja, hogy az adott vállalkozás részéről még minimális veszteség esetén is legyen valamilyen mértékű adóbefizetés az állam felé.

Bár a cégeknél és az egyéni vállalkozóknál továbbra is 2 százalék lesz az elvárt nyereségminimum alsó határa, az idei adóbevallásban a teljes bevételből már nem lehet levonni az eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatásokat, ezért a kötelező legkisebb adóalapot már a teljes bevétel alapján kell majd kiszámolnia az adózónak. A módosítás leginkább a kereskedelmi szektor alacsony árréssel működő szereplőit érinti érzékenyen.

Hatalmas az ugrás

Érdemes egy konkrét példával érzékeltetni a változás mértékét: amennyiben eddig egy 100 milliós bevételű cég, vagy egyéni vállalkozó 95 millió forintot fizetett az eladott áruk beszerzési értékéért és a közvetített szolgáltatásokért az adott évben, akkor a maradék 5 millió forint 2 százalékánának megfelelő összeg, vagyis minimum 100 ezer forint adóalapja keletkezett.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Az idei adóbevallásban viszont már nem lehet levonni az említett költségeket, így a kötelező legkisebb adóalap már egyből a vállalkozás bevételének 2 százalékát (módosító tételek nélkül) fogja érinteni, vagyis 2 millió forintra emelkedik a nyereségminimum adóalapja.

Ezzel adóellenőrzést kockáztat a vállalkozás

Amennyiben egy adott cég veszteséges, esetleg az éves nyeresége nem éri el a bevételének 2 százalékát, akkor lehetősége van arra, hogy ne automatikusan a bevétele után fizesse be a nyereségminimum adót. Ebben az esetben a NAV a cég adóbevallásban kiszámolt eredményét veszi alapul.

„Ebben az esetben egy adóellenőrzést kockáztat a vállalkozás, mivel egy részletes adatlapot kell majd benyújtania a hatóság felé, amelyben igazolni tudja az elért gazdasági eredmények valódiságát” – hívta fel a figyelmet Bagi Márta, a Baker Tilly adótanácsadási szolgáltatások partnere.

Ezután a NAV egy kockázatelemző program segítségével harminc napon belül kiválasztja azokat a cégeket és vállalkozásokat, amelyekről feltételezhető a bevételek eltitkolása, vagy a szabálytalan költségelszámolás. A vitatott esetekben viszont már magának az adózónak kell bizonyítania a hatóság felé, hogy nincs szó adóelkerülésről.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.